A kutatás résztvevői ezúttal nem csak a megnövekedett üzleti bizalomról számolnak be – csaknem a válaszadók fele (46 százalék) hiszi, hogy a gazdasági körülmények javulni fognak vagy máris javulnak –, de arról is, hogy bíztatóak a jelek a kereslet, a finanszírozáshoz való hozzáférés és cash flow javulását illetően is. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy Ázsia és Afrika egyértelműen a megújulás útjára lépett – az ACCA tagok itt a bizalom és a bevételek növekedéséről számolnak be –, ugyanakkor az európai és az amerikai gazdaságok továbbra is stagnálnak. A jó hírek ellenére a globális fellendülés sebessége valójában lassul.

A folyamatosan fejlődő ázsia-óceániai régióban jóval pesszimistább hangulat uralkodott el az elmúlt év utolsó negyedére az ACCA tagok között. Miközben nem hisznek abban, hogy a nyugati országok képesek lennének tartani a versenyt a jóval dinamikusabb ázsiai gazdaságokkal.

Az összes régióra és ágazatra jellemző, hogy a beruházások továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak, jóllehet, ez egyre kevesebb esetben vezethető vissza a piaci finanszírozás hiányára.

A fellendülés elkezdődött. A védőernyőkre még szükség van © MTI/AP

A munkanélküliség ugyanakkor még mindig emelkedik, és az államháztartás helyzete továbbra is sok elemzőt tölt el aggodalommal. Reális veszély ugyanis, hogy az eladósodott kormányok további megszorításokra kényszerülnek, és emiatt az állami szektor koloncként nehezedik majd a fellendülésre. Bármelyik e tendenciák közül a "W" alakú kilábalási pályához vezethet, vagyis a visszaesést követő rövid fellendülés után újabb visszaesés következik. Ezt erősíti az is, hogy a legtöbb szakember mindössze gyenge felzárkózást jósol, 11 százalékuk pedig három évre vagy annál is hosszabb időre becsüli a válság elhúzódását.

A munkaerőpiacon viszont bíztatóak a jelek. Az elbocsátások 2009 közepén tetőztek, s ma már csökkenő tendenciát mutatnak a pénzügyi szektorban. A szervezet mégis aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a vállalkozások továbbra is csökkentik a pénzügyi alkalmazottak képzésére fordított összegeket. Ez pedig a munkáltatók kárára mehet, amikor a gazdaság ismét talpra áll.

„A negyedik negyedéves jelentésünk az első, amely konkrét bizonyítékokkal szolgál a gazdaság fellendülésre” – mondta el Kateřina Benešová, az ACCA Csehországért, Szlovákiáért és Magyarországért felelős területi igazgatója. „Egyre több pénzügyi szakember látja a fényt az alagút végén, de sokaknak vannak komoly aggályai a 2010-es befektetésekkel kapcsolatban. Félnek a megtévesztő délibáboktól: hiszen teljesítsen bármennyire is jól a szervezetük vagy a gazdaságuk, lehet, hogy a fellendülés csak káprázat. Mindent összevetve az ACCA még legalább egy évet jósol a nehéz gazdasági körülmények fennmaradásának, sőt még a pesszimistább tagok borúlátó jóslatai is valóra válhatnak” – összegzett Benešová.

  

A csökkenő export és a súlyos pénzügyi válság miatt a közép-kelet-európai piacok jóval kisebb fejlődést mutattak a 2009-es utolsó negyedévben, mint más régiók – derül ki az ACCA felméréséből, amelyben 18 közép- és kelet európai ország 118 válaszadója vett részt.

A régió tagjai felülvizsgálták korábbi kijelentéseiket és ezúttal jóval kisebbre becsülik a fejlődés ütemét, mint tették azt az előző negyedévben. Az üzleti bizalom nem javult a harmadik negyedévhez képest, ami arra utal, hogy a kilábalás jóval lassabbnak ígérkezik. Pedig – a válaszadók szerint – a bevételi kilátások csak kis mértékben módosultak, a befektetési kilátások pedig átlagon felülinek mondhatóak.

Szűkebb környezetünk mindkét vonatkozásban jelentősen jobban teljesített, mint Európa más országai. A magyarázat, hogy a beruházásokhoz szükséges tőkéhez való hozzáférés a régióban kevésbé szigorodott, és a jövedelmező befektetési lehetőségek a jelek szerint nagyobb számban fordulnak elő.

Munka a csepeli bicikligyárban. Már felfelé tekerünk © Stiller Ákos

Az ACCA kutatása szerint úgy tűnik, hogy a kereslet fokozatosan kezd magára találni, a cash flow nyomás enyhül, a heves valutaárfolyam ingadozás pedig – amely az elmúlt két évben jelentősen hozzájárult a régió instabilitásához – ismét kezd helyreállni. A válság ennek ellenére akár 18 hónapig is elhúzódhat a régióban. A közép-kelet-európai válaszadók fele pedig két évre vagy még többre teszi ezt a periódust.

Ennek lehetséges magyarázata lehet még a tanulmány szerint a régió kormányaiba vetett bizalom alacsony szintje is. Csak a válaszadók 14 százaléka értett egyet kormánya válságkezelő intézkedéseivel (szemben a globális 24 százalékkal) és 47 százalék szerint a kormánya erején felül költekezik majd az elkövetkező öt évben (szemben a globális 30 százalékkal). A válaszadók csaknem egyötöde (19 százalék, szemben a nemzetközi 12 százalékkal) várja a kormány túl- vagy alulköltekezését, ami a fellendülés kisiklásához vezethet.