Ausztriában nem győzik értelmezni, mit jelent a burgenlandi gróf, a legújabban Waffen-Alinak becézett Alfons Mensdorff Pouilly váratlan londoni felmentése az immár évek óta hangoztatott korrupciós vádak alól. Mint ismeretes, a British Aerospace, Európa legnagyobb hadiipari cége megbízásából az osztrák állampolgárságú, származását tekintve félig magyar arisztokratára azt akarták a hatóságok rábizonyítani, hogy milliós összegekkel kente meg Magyarország, Ausztria és Csehország egyes politikusait, katonai döntéshozóit, s ezzel elérte, hogy mindhárom ország a brit cég katonai repülőgépeit vásárolja meg illetve lízingelje.

Mensdorff-Pouilly ellen csak közvetett bizonyítékokat tudtak összegyűjteni, a nyomozás azonban mégis kitartóan folyt, méghozzá azért, mert a brit Serious Fraud Office, a súlyos csalások kivizsgálására szakosodott hivatal nem hagyta elaludni az ügyet. Nyomozói a gróf angliai kastélyában, (amely Mensdorff magyarországi cégének a tulajdonaként szerepel, s vásárlása egybe esik a lobbizás 2002-2008 közötti időszakával,) valamint bécsi irodájában, burgenlandi kastélyában házkutatást tartottak, s a grófot több ízben – bár csak rövid időre – le is tartóztatták. 

Az érintett kelet-európai országokban - különösen Magyarországon és Csehországban – csak lanyha vizsgálódás folyt a fegyvervásárlások tisztaságáról, a vélelmezett vesztegetésekről. A londoni nyomozást inkább a stockholmi ügyészség segítette, a BAe a Saab-gépek értékesítésében is érdekelt volt, az ottani agilis főügyész, Christer Van der Kwast azonban tavaly nyáron nyugdíjba ment, s ezzel, bizonyítékok hiányára hivatkozva, a vizsgálatokat is ad acta tették. 

Alfons Mensdorff-Pouilly. Tisztázná magát odahaza is

AP

Mensdorffot január 29-én rendelték angliai kihallgatásra, amiből őrizetbe vétel lett. Öt nap után szabadlábra helyezték, 500 ezer font óvadék és további 500 ezer font kezességvállalás ellenében. A pénzeket magáncég akarta letenni. A grófnak elvették az útlevelét, éjszakai kijárási tilalomra és elekronikus lábbilincs viselésére kötelezték.

Ezért volt igazán meghökkentő a hír, hogy az SRO még aznap este, tehát február ötödikén bejelentette, hogy kiegyezett a BAe-vel, s immár nem tartja indokoltnak az egyes személyek utáni nyomozást. Mensdorff tehát szabad, elhagyhatja Nagy-Britanniát, a vele kapcsolatos vádakat visszavonják. Az egyezség szerint a brit hadivállalat elismerte, hogy számos ország esetében, de különösen egykori tanzániai ügyleteinél nem járt el szabályosan, ezért 30 millió fontot fizet az SFO-nak, amely a pénzt Tanzániának továbbítja jótékonysági célokra.

A brit cég a nyomozásban szintén részt vett amerikai igazságügyminisztériummal is kiegyezett, ez esetben 250 millió font kifizetését vállalta be. A korrupció tényét a cég nem ismerte el, ami azért fontos a számára, mert így nem zárhatják ki őt a jövőben sem állami hadimegrendelésekből.

Hogy a meghurcoltatásokat eddig némán tűrő Mensdorffnak lett elege, s talán kész lett volna kitálalni, esetleg vádalkut kötni, ezt nem tudni, mindenesetre az ő szabadon engedése és a 280 millió fontos alku időben egybe esik. Az angolszász jog, hacsak nincs szó főbenjáró bűnről, engedi az alkut a büntetőhatóságokkal: a megvádolt cég részleges beismerésért cserében mentesül a teljes vád alól.

Mensdorff ellen Ausztriában egyelőre még eljárás folyik, hamis tanúzással gyanúsítják őt az ügyében 2007-ben felállított parlamenti vizsgálóbizottság előtti vallomása alapján, továbbá pénzmosással és vesztegetési kísérlettel. Jogi mérlegelés kérdése, hogy amennyiben Londonban ejtették ellene a vádat, akkor ez automatikusan vonatkozik-e Ausztriára is, vagy sem. Egyelőre nagy a felháborodás a volt néppárti miniszter, Maria Rauch-Kallat férjének az elengedése miatt, előbb az osztrák védelmi miniszter, majd a szintén szociáldemokrata kancellár hangoztatta, hogy Bécs maradéktalanul fel kívánja tárni a korrupciós vádakat. Amelyeket, tegyük hozzá, még brit nyomás alatt is csak immel-ámmal végzett.

Az 1,79 milliárd eurós osztrák Eurofighter-szerződés kivizsgálásában mindvégig élharcos zöldpárti képviselő, Peter Pilz azt reméli, hogy a londoni döntés jogi alapot teremtett az ügylet visszacsinálására, a 24 darabról 15-re csökkentett harci repülőgép flotta visszaadására. Bonyolult kérdésről van szó, a megrendelések fejében bevállalt ellenüzletekkel, szervizelési, alkatrész utánpótlási megállapodásokkal.

Földvári Zsuzsa, Bécs