A közúti közlekedésről szóló törvény írja elő a 60 napos bírságkiszabási határidőt. Az egyik megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a hatóság 60 napon belül nem szabja ki a bírságot, akkor ezt később nem teheti meg - ezt hívják a jogászok jogvesztő határidőnek. Azzal érveltek, hogy a nulla-tolerancia csak akkor érvényesülhet, ha a szabályszegők gyorsan elnyerik a büntetésüket. Ugyanakkor más bíróságok a 60 napot ügyintézési határidőnek fogták fel, amelyet meg lehet hosszabbítani. 

A két álláspontot érdekesen közelítette egymáshoz jogegységi határozatában a Legfelsőbb Bíróság. Először is kimondta, hogy a 60 napos határidő nem jogvesztő, hanem ügyintézési határidő, tehát azon túl is kiszabható a bírság. Ugyanakkor a 60 napos határidő túllépése olyan eljárási szabálysértésnek minősülhet, amely kihat az ügy érdemére is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha túl sok idő telik el a szabálysértési döntés meghozataláig, akkor az sérti a tisztességes ügyintézéshez való jogot. Ekkor hathat ki ez az eljárási szabálysértés az ügy érdemére, vagyis a bírságra. Ennél konkrétabban nem fogalmaz a határozat.