Róna Péter szerint az euró egy ország felzárkózásának inkább akadálya, mintsem eszköze. Úgy véli, hogy az elhibázott monetáris politika miatt erős a forint árfolyama, s ez 25-30 százalékos árelőnyt ad az importnak. "Ekkora előnyt leküzdeni egy olyan ágazatban, ahol a profitráta legfeljebb 8-10 százalék, szinte képtelenség" – fejtette ki.

A közgazdász a forint árfolyamával kapcsolatban elmondta, hogy az intervenciós sáv közepének 31 százalékkal gyengébbnek kellene lennie, azaz a jegybank által 2003-ban meghatározott 283 forint/euró helyett 370 forint/euró lenne a helyes. "Van egy másik megközelítés is" − magyarázza Róna Péter. Emlékeztetett arra, hogy 2008 tavaszán − amikor egy euróért 250 forintot adtak − a magyarok a szlovák sonkát ették. A forint árfolyama szerinte akkor jó, ha a szlovák vagy a szlovén háziasszonyok Magyarországra jönnek át fodrászhoz.

Arra a felvetésre, amely szerint a forint árfolyamát a devizahitelesek miatt nem lehet elengedni, a közgazdász a Magyar Nemzeti Bank "óriási történelmi felelőtlenségét" hozza föl, hogy a jegybank rábólintott a devizahitelezés elburjánzására. "Amikor közel három éve először hívtam fel erre a figyelmet, Simor András jegybankelnök ezt arra hivatkozva utasította el, hogy a forint konvertibilitása következtében az átjárhatóság a forint és a deviza között oda-vissza akadálymentes. Surányi György is ezen az állásponton volt" − mondta Róna Péter.

A közgazdász szerint a devizahitelesek gondjának megoldására elő kell teremteni a szükséges pénzt, különben nemcsak Orbán Viktor bukik meg, hanem a forint árfolyamát a kormány nem tudja bevetni a gazdaság élénkítésére. "A Bajnai-kormány, de a görögök esete is bebizonyította: a leértékelés nélküli megszorítások nem vezetnek sehova" − fogalmazott.  A közgazdász egyetért Matolcsy György leendő gazdasági miniszterrel abban, hogy egy állami devizakövetelési alap segítségével lehetne forintosítani a fizetésképtelen lakás-devizahitelesek felé fennálló banki követeléseket.

Róna Péter szerint ez technikai jellegű kérdés, a devizahiteleket egy új jelzálogbank vagy akár az FHB is megvásárolhatná a többi banktól és ezeket aztán forinthitelekké alakíthatná. "A bankok kárát, amit várhatóan el fognak szenvedni ezeken a hiteleken, nem fizetném meg" − teszi hozzá. Kimondja, hogy miközben a magyar gazdaság évek óta gyenge teljesítményt nyújt, a magyarországi pénzintézetek évről évre rekordnyereségről adnak számot. "Bankszektorunk a legjövedelmezőbb az unióban, hatékonysága viszont a legrosszabb" − mondta a szakértő.

Róna Péter felszámolná az egyoldalú szerződésmódosítás intézményét, mert ilyen "sehol a világon nincs". "Ennek segítségével a bankok ugyanis a jól fizető adósokra terhelik a bedőlt hitelek költségeit. Tizenkét évig vezettem egy jeles New York-i bankot, és ilyenről még csak nem is hallottam. Ez nem piacgazdaságot, hanem oligopolisztikus gazdasági berendezkedést tükröz" − hívta fel a figyelmet.

A közgazdász szakmai szempontból a Simor-féle jegybankvezetést "katasztrofálisnak" tartja, nemcsak azért, mert segédkezett az egyoldalú szerződésmódosítás intézményében vagy a devizahitelezés elszaladásában. "Azzal, hogy megengedte a devizahitelezést, bebetonozta a forint árfolyamát, s szűkítette a mozgásterét, ráadásul feladta a monetáris politika lehetőségét. Úgy tűnik, mintha a jegybank a bankok kezére játszana, pedig a monetáris politikának nem az lenne a feladata, hogy a külföldi tőke jól érezze magát, hanem az, hogy a nemzetgazdaság számára a beruházáshoz szükséges forrásokat optimális áron biztosítsa" − indokolta véleményét Róna Péter.