Az összeállítás szerint 2010 második negyedévében tovább nőtt a nemfizetés miatt átstrukturált hitelek aránya: a vállalati szektorban 3,5 százalékról 4,4 százalékra, míg a háztartásoknál 5,2 százalékról 6,1 százalékra. A bankok számottevő növekedésre számítanak az átstrukturált állományban 2010 végére: a vállalati szektorban például az üzleti célú ingatlanhitelek jelenlegi 15 százalékot megközelítő aránya az év végére 27-28 százalékra nőhet. A háztartási hiteleknél a lakáscélú − azaz a lakosság számára a legérzékenyebb − területen a jelenlegi 5 százalékos átalakított állomány 6 százalék fölé nőhet, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a 9 százalék feletti arány 11 százalék fölé emelkedhet.

Ebből az látszik, hogy a bankok továbbra is fontosabbnak tartják helyreállítani a bajba jutott ügyfelek fizetési képességét az átstrukturálásokon keresztül, semhogy azonnal megkezdjék a fedezetérvényesítést, a behajtást − állapította meg az MNB. A bankok körében végzett kutatás azt mutatja, hogy bár a bankok egyre több nehéz helyzetbe kerülő adós hitelét ütemezik át, számos esetben már ez sem segít − hangsúlyozta Tabák Péter. Emellett a sikertelen átütemezések részaránya is tovább emelkedett: az átstrukturálásokat követően fizetési késedelembe esők aránya a háztartási szegmensben az első negyedévi 20 százalékról 25 százalékra, a nagyvállalatoknál 3 százalékról 6 százalékra, míg a kis- és középvállalati szegmensben 9 százalékról 18 százalékra ugrott.

Az idő múlásával az átütemezéskor nyújtott, alacsony törlesztésű időszakok lejárnak, ami a törlesztő részletek nagymértékű emelkedéséhez vezet. A magasabb adósságszolgálatot számos ügyfél, mivel jövedelmi helyzete nem javult jelentősen, nem tudja teljesíteni. Tabák Péter szerint az átstrukturálások sikerességét a makrogazdasági környezet érzékelhető javulása, a munkahelyek számának, valamint a háztartási jövedelmeknek az emelkedése növelhetné.

A felmérés szerint a vállalati hitelek esetében a 2007 óta tartó szigorítási ciklus véget ért, ugyanakkor a bankok válaszaiból az látszik, hogy a jelenlegi igen szigorú hitelezési feltételek fennmaradása tartóssá válhat. Ezzel párhuzamosan a bankok úgy látják, hogy a gazdasági kilátások, az ügyfelek hitelképességének alakulása, illetve saját kockázatvállalási hajlandóságuk sem indokol további szigorításokat, de érdemben enyhítéseket sem.