A Poslovni Dnevnik című gazdasági lap szerint Ivan Suker pénzügyminiszter az utóbbi hetekben vezető bankárok előtt utalt arra, hogy a mérlegfőösszeg alapján megállapított adót vethetnek ki a bankokra. A Vecernji List című napilap is hasonló beszámolót közölt, hozzátéve, hogy az elképzelés az idei költségvetés felülvizsgálatának részeként formálódik, és a kabinet a hónap végén hozhatja azt nyilvánosságra.

A pénzügyminisztérium egyelőre nem kommentálta a lapértesüléseket. Ugyanakkor a kormányzat megerősítette, hogy tervezik a költségvetés átalakítását, ennek időpontja pedig augusztus vége, szeptember eleje lehet. A horvátországi hazai össztermék (GDP) tavaly 5,8 százalékkal esett vissza, az idén pedig további 1,5 százalékos csökkenés várható. Az év első hét hónapjában a költségvetés bevételei elmaradtak a tervezettől, a hiány pedig megközelítette az év egészére kitűzött, GDP-arányosan 2,5 százalékos célt.

Horvátországi szakértők szerint a kormánynak inkább a kiadáscsökkentésre kellene koncentrálnia, és nem az adóemelésre, amivel tavaly már próbálkozott, amikor a költségvetés bevételei meredeken csökkentek. "Horvátországnak a közkiadások lefaragására van szüksége, és nem adóemelés vagy új adók bevezetése árán elért bevételnövelésre. A bankokra kivetett adó visszafogná a hitelezést és lassítaná a gazdaság kilábalását a válságból" - mondta Zdeslav Stanic, a francia Siciete Genarale csoporthoz tartozó Splitska Banka elemzője.

A horvát központi bank álláspontja szerint a banki különadó bevezetése a kamatok emelkedésével járhat, és hatására tőkekiáramlás indulhat az uniós tagságra pályázó országból. A több mint 90 százalékban külföldi tulajdonban álló horvát bankok összesített adózás előtti nyeresége 2,23 milliárd kuna (86,5 milliárd forint) volt az idei első félévben, több mint félmilliárd kunával elmaradva az egy évvel korábbi 2,87 milliárdtól.