A szervezet honlapjára néhány napja feltett dokumentum a Tiszta Kezek kampány során egy év alatt összegyűjtött anyagok, valamint azoknak a panaszai alapján készült, akiktől megpróbáltak vesztegetést kikényszeríteni.

A jogászok szerint a korrumpálhatóság terén a fegyveres testületek és titkosszolgálatok operatív egységeinek vezetői állnak, így a belügyminisztérium gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó részlegének, valamint a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a kábítószer-ellenőrzéssel foglalkozó szolgálat főnökei, valamint munkatársaik: némelyikük havi húszezer dollárnyi „fizetéskiegészítésre” is szert tesz.

A második helyen az ügyészségi dolgozók állnak: ők ezen az úton havi tízezer dollárt, a harmadik helyen álló közlekedési rendőrök havi ötezer dollárnak megfelelő értékű vesztegetést fogadnak el, illetve kényszerítenek ki a szabálysértőktől.

A jelentés rámutatott: „A foglalkozás presztízsét már nem a rendvédelmi, igazságszolgáltatási tevékenység, hanem az ott bezsebelhető kenőpénz mértéke és annak stabilitása határozza meg.” A jelentés kimondja a közismert tényt, hogy a vesztegetési pénzeket hozó tisztségek maguk is megvásárolhatók.

A szerzők üzletembereket idéztek, akik elmondták: nem ritkán összes kiadásuk felét teszi ki a vesztegetésre fordított összeg.

A dokumentum feltételezi, hogy az állami és önkormányzati szférában még rosszabb a helyzet: a korrupció láncolata az oktatásban az óvodától az egyetemig tart, de vesztegetéssel kell rendszerint „megvásárolni” azokat a közigazgatási és önkormányzati szolgáltatásokat is, amelyek hivatalosan többnyire ingyenesek vagy alacsony mértékű illetékért hozzáférhetők, s amelyekre a határtalan bürokrácia mellett mindenkinek állandóan szüksége van.

A szerzők leszögezik: következtetéseik sok tekintetben egybeesnek a Transparency International korrupció ellen küzdő nemzetközi szervezetével, amelynek legutóbbi jelentésében Oroszország a vizsgált 180 ország közül a 146. helyen szerepel, továbbá a Világbank azon megállapításával, miszerint az orosz gazdaság 48 százaléka a korrupció árnyékában működik.

Egy átlagos orosz polgár idén a nyár elejéig már 44 ezer rubelt (mintegy 1500 euró) költött vesztegetésre a jogászok szerint. A feldolgozott forrásokból és panaszokból ítélve ugyanakkor a korrupció döntő mértékben a fővárosra és a Moszkvai területre koncentrálódik.

A tanulmány felmérte, hogy mely erőknek van legnagyobb befolyásuk Oroszországban, s arra jutott, hogy messze a legnagyobb befolyással (55 százalék) a titkosszolgálatok bírnak. A második helyen Vlagyimir Putyin kormányfő áll 13 százalékkal, a harmadikon az alvilág 12 százalékkal, a negyedik az internet 5 százalékkal, az összes többi erő – köztük a társadalom egésze – 1-1,5 százalékra jut. A jogászok felhívták a figyelmet arra is, hogy a titkosszolgálatok ilyen mértékű befolyása és az ellenőrzés teljes hiánya veszélyes magára az államra nézve is.

A jelentés készítői szerint tény, hogy a jelenlegi politikai berendezkedés létrejöttéhez szükséges volt, hogy az orosz társadalom ezt hagyja, de a rendszer nem garantálja egyetlen résztvevője biztonságát sem, ezért rendkívül veszélyes, és megkülönböztető vonása, hogy a lakosság többsége önként vállalja a rendszer diktálta körülményeket.

A szerzők mindezek alapján arra a következtetésre jutnak: a korrupció ellen csak totalitárius rezsimekben vagy tényleges demokráciákban lehet hatékonyan küzdeni, de Oroszország még nem döntötte el, melyik utat választja. A változások szükségességének azonban mindenképpen a népben kell megérlelődnie.