A miniszter azt is mondta, hogy a kormány 2012 végéig felkészül ugyan a válság újabb hullámára, ám ezt követően már dinamikus európai bővülést feltételez, ezért olyan gazdaságpolitikát határoz meg, amellyel 2030-ra Magyarország meghaladja az EU fejlettségét, Magyarország az európai reformfolyamatok élére áll – tette hozzá.

A miniszter véleménye szerint monetáris gazdasági élénkítés lehetne, de az MNB nem osztja a kormánynak ezt a véleményét, noha ez elsősorban nem a jegybanki kamatpolitikát érinti, van más monetáris eszköz is.

Stratégiai partnere marad az ország az IMF-nek, „technikai segítséget kérünk és kapunk”, de újabb kölcsönt nem, mivel Magyarország teljes mértékben finanszírozni tudja az államadósságot – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén Budapesten.

Matolcsy György. Már 2030 utánra tekint

MTI

Megismételte azt is: a kormány tartja magát a 3,8 százalékos GDP-arányos idei államháztartási hiányhoz. Kifejtette, hogy az EU és az IMF létfontosságú és döntő segítséget adott Magyarországnak, e nélkül pénzügyi összeomlás lehetett volna. A kölcsönszerződés októberben lejár, új kölcsönszerződést a magyar kormány nem kíván kötni, nincs rá szüksége. A finanszírozást a pénzpiacokról kell megoldani, s ez a nemzetgazdasági miniszter szerint az új gazdaságpolitika sikerével elérhető.

Az idén a pénzügyi stabilizációra koncentrál a kormány gazdaságpolitikája, a 2011-12-es, még válságidőszaknak feltételezhető éveket Magyarország reformokkal fogja megnyerni, 2013-tól pedig a nagy fordulatok elindítását tervezi – közölte Matolcsy György.

Magyarország jelentős mértékben önfinanszírozóvá vált a megtakarítások növekedésével, ami egyrészt kedvező, de ez a pénz hiányzik a gazdaság dinamizálásához. Ezt a hiányt igyekszik pótolni az Új Széchenyi Terv, amelynek egyik következménye lesz, hogy a magyar gazdaság legnagyobb rejtett száma – a GDP [Gross Domestic Product, a bruttó hazai termék: az adott idő alatt az országban előállított javak összessége] és a GNI [Gross National Income, a bruttó nemzeti jövedelem: az ország állampolgárai (belföldiek) által realizált összes elsődleges jövedelem] közötti rés – szűkül, ahogy az előző Orbán-kormány ideje alatt is történt. Akkor 9 százalékról 4,5 százalékra csökkent, most megint 8-9 százalék között járunk – tette hozzá.

A miniszter 2011-12 között 10-15 erőteljes strukturális reform végrehajtását ígérte, amihez, mint mondta, vissza kell szerezni a nemzetközi piacok és befektetők, a belföldi piaci szereplők és a lakosság bizalmát. "Túl vagyunk a gazdasági pénzügyi mélyponton, most fordulatokra, reformokra van szükség" – hangsúlyozta a miniszter.