A magyarok 7300 milliárd forinttal tartoznak külföldi devizában, ami a háztartások összes tartozásnak a 69 százaléka. S ennek a 82 százalékát svájci frankban vették fel az MNB adatai szerint. A frankban denominált jelzáloghitelek összege igen gyorsan növekedett: idén július végén elérte a 2380 milliárd forintot a 2005 eleji 133,8 milliárddal szemben.

„A piacok szkeptikusan maradtak Magyarországgal szemben” – írta a Commerzbank Ulrich Leuchtmann vezette frankfurti stratégiai elemzőcsoportja. „A magyar hitelfelvevők, akik az alacsonyabb kamatok miatt svájci frankban adósodtak el, egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen az adósságállományuk folyamatosan emelkedik.”

A BNP Paribas közleménye szerint pedig: „Ha az együttműködést nem sikerül megújítani az IMF-fel, akkor az év végére a pénzügyi helyzet valószínűleg keménnyé válik.” Ezért a bank szakértői könnyen elképzelhetőnek tartják, hogy az MNB 50-100 bázispontos alapkamat-emelésre szánja rá magát, hogy gyengítse a növekvő inflációs várakozásokat, s a forintra nehezedő nyomást. Ugyanakkor a pénzintézet londoni elemzői Orbán Viktor „100 napos beszéde” előtt a Bloomberggel azt közölték: „Ugyanazt várjuk tőle, amit eddig is, az IMF irányába mutató békülékeny tónus nélkül.” Ebben a rizikós helyzetben ezért azt javasolják az ügyfeleknek, hogy adják el a forintot.

Az uniós pénzügyminiszterek a magyar helyzetről folytatott keddi kötetlen megbeszélésükön megállapították, hogy mindenkinek az volna az érdeke, hogy helyreálljon a párbeszéd az államháztartási konszolidációra vonatkozó elképzelésekről, és a magyar irányokat megerősítse a brüsszeli bizottság és az IMF is. Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője úgy értékelte, hogy a hitelesség, a kiszámíthatóság szempontjából is fontos lenne a párbeszéd folytatása a nemzetközi partnerekkel.

Közben a szlovák nemzeti bank pozsonyi konferenciáján Szapáry György a miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadója elmondta, hogy a kormány elkötelezte magát a deficit további csökkentése és a strukturális reformok mellett. „A kormány eldöntötte, hogy a hiány kisebb lesz az ideinél” – idézett Szapáry György beszédéből a Dow Jones hírügynökség. Ebből az következik, hogy a GDP arányban mért államháztartási deficit alacsonyabb lesz 2011-ben, mint a 2010-re kitűzött 3,8 százalékos hiánycél, amelyről a kormány több alkalommal hangsúlyozta, hogy tartani fogja – emlékeztetett a Dow Jones.

A forint hirtelen gyengülésének oka alapvetően nemzetközi devizapiaci hatásokra vezethető vissza; az elmúlt heti, az eurót támogató bizakodó befektetői hangulattal szemben a hét eleje óta a kockázatkerülés lett úrrá a nemzetközi piacokon.

Az euró gondjai a Wall Street Journal cikke által az euróövezet pénzügyi stabilitásával szemben hétfő este felkeltett aggályokkal kezdődtek, amelyek ismét előrevetítették a szuverén adósságszolgálati válság mélyülésének kockázatát. A lap írása szerint az euróövezeti bankrendszeren végzett stresszteszt alulértékelte egyes pénzintézetek potenciális kockázatot jelentő állampapír-tartalékait. A bankok által közzétett adatok utólagos elemzéséből arra a következtetésre lehetett jutni, hogy egyes bankok nem a hatóságok által kért módon számoltak be államkötvény-tartalékaikról.

Fokozta az euróra nehezedő nyomást kedden a német ipari megrendelések júliusi csökkenését mutató adatsor. Szerdán a német ipari termelési adatok maradtak el a várt értéktől, ami a várható német gazdasági növekedési ütem újraértékelésére adott okot a piaci elemzőknek.

A kockázatkerülő piaci hangulatban fokozódott a befektetői érdeklődés a „menedék” devizák, a dollár, a svájci frank és a jen iránt. Az euró a dollárral szemben a hétfői 1,29 közeli jegyzésekről 1,27-re, a svájci frankkal szemben a hétfői 1,31 körüli jegyzésekről 1,28 alá, a jennel szemben 109 alatti jegyzésekről 106 környékére gyengült. A jen iránti kimagasló befektetői érdeklődést megmutatkozott a jennek a dollárral szemben elért 15 havi árfolyam csúcsában is: a dollár 85 körüli jen jegyzésekről került 83,50 alá.

Az arany, a klasszikus befektetési menedék pedig szerdán már csak alig 5 dollárnyira állt az idén június 21-én beállított árfolyamrekordjától, az unciánkénti 1 264,60 dollártól.

A svájci frank történelmi árfolyamrekordot állított be szerdán az euróval szemben: az eurót a délelőtti órákban 1,2767 svájci frankon is jegyezték, ez a valaha elért leggyengébb árfolyama. A forint nagyjából ezzel egy időben érte el rekordgyenge árfolyamát a svájci frankkal szemben 226,41 forintos svájci frank jegyzésen.

A forint árfolyamának mozgása szoros korrelációt mutat a fenti fejleményekkel és a térségbeli devizák árfolyamának alakulásával.