A versenyképességi index 2010 második negyedévében az előző negyedévhez képest Romániában 0,4 százalékkal csökkent, Lengyelországban 2,2 százalékkal, Szlovéniában és Ausztriában 1,2 százalékkal, Szlovákiában 1,1 százalékkal, Magyarországon 1 százalékkal, Csehországban 0,9 százalékkal emelkedett.

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2010 első negyedévéhez képest Lengyelországban igen erőteljesen, 4,5 százalékkal, Csehországban 1,7 százalékkal, Magyarországon pedig 1,6 százalékkal nőtt. A makrogazdasági teljesítmény javulásának fő forrása Lengyelországban a beruházások és az export, Csehországban és Magyarországon csak az export bővülése volt. A beruházások csökkenését a többi vizsgált országban is a kiviteli expanzió, a külső kereslet élénkülése ellensúlyozta.

A munkatermelékenységi index 2010 második negyedévében Romániában 1,8 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben, 2,4 százalékkal Szlovéniában emelkedett, majd Ausztria és Csehország következett. A többi vizsgált ország indexe kismértékben nőtt, Magyarországé lényegében stagnált, Románia után a leggyengébb volt.

A költség-versenyképesség 2010 második negyedévében Szlovákiában és Magyarországon javult a legnagyobb mértékben (1,7, illetve 1,6 százalékkal), míg Csehországban, Romániában és Lengyelországban romlott ez a mutató. A javulás legfőbb forrása Szlovákiában a termelői árindex csekély mértékű emelkedése és az egységnyi munkaerőköltség-index csökkenése, Magyarországon a forint euróval szembeni árfolyamának leértékelődése és a termékegységre jutó munkaköltség mérséklődése volt.

A magyar versenyképességi index 2010 második negyedévi, regionális összehasonlításban enyhe javulásában a fő szerepet a külső kereslet megélénkülésének kihasználása, azaz az export bővülése, továbbá a gyengébb forintárfolyam és az egységnyi munkaerő-költség csökkenése játszotta.

Az üzleti környezeti index (ÜX) értéke 2007 elejétől a 2009 első negyedéves mélypontig szinte folyamatosan csökkent, majd az ezt követő három negyedévben növekedett. Az idei első negyedévben megtört e kedvező tendencia, de a második negyedévben ismét érezhetően nőtt az index. Mindazonáltal e mutató továbbra is saját hosszú távú átlaga alatt maradt, de a mélypontot jelentő 2009 első negyedévit immár 29 ponttal haladja meg. Az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy mutatóból kettő értéke javult jelentősen, egy lényegében stagnált, egy pedig számottevően tovább romlott.

Az állami magatartás kiszámíthatatlanságát a termelés bővítését akadályozó tényezőként említő vállalatok aránya a második negyedévben jelentősen (5 ponttal) csökkent az egy negyedévvel korábbihoz képest, s e mutató aktuális értéke a hosszú távú átlag alá csökkent. A választások eredménye tehát megnyugvással töltötte el a gazdálkodó szférát. E tényező megítélését illetően alig érezhető különbség a kis-, a közép- és a nagyvállalatok között.

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága 6 ponttal csökkent, s így e mutató aktuális értéke is a hosszú távú átlag alá került. A kapott eredmények alapján tehát az üzleti életben érezhető kockázatok szintje ugyan csökkent, de a nemzetközi és a hazai pozitív és negatív fejlemények eredőjeként még mindig elég magas szintű. A bizonytalan gazdálkodási környezet a kis- és középvállalkozásokat ugyanúgy zavarja, mint a nagyokat.