Az adócsökkentés három nagy tételből jön össze: szja-változások, tb-járulék és a társasági adó kulcsának csökkentése. Fedezetként a kormány 200 milliárd forint bankadóval, 160 milliárd válságadóval, 360 milliárd többlet-nyugdíjjárulékkal (magánnyugdíjtagdíj helyett) számol. Ez a 720 milliárd még mindig nem nyújt elegendő fedezetet az adócsökkentésre, ezért a kormány - Matolcsy szombati bejelntése alapján - úgy döntött, hogy 540 milliárd forint magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott vagyon felélésével teremti meg a forrást. Mindezt úgy, hogy várakozása szerint a magánszemélyek, akik jelenleg tulajdonosai ennek a magánnyugdíj-pénztári egyéni számlákon felhalmozott vagyonnak, azt önként bocsátják majd az államkassza rendelkezésre azzal, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe.

Van még azonban 162 milliárd forint, amit a kormány vélhetően elfelejtett hozzáadni a kiadási oldalhoz. 2011-től ugyanis - az Orbán-kormány döntése értelmében - a munkaadónak nem kell a magasabb keresetűek havi 620 500 forint feletti bére után tb-járulékot fizetnie. Ezzel az intézkedéssel 162 milliárd forintnak int búcsút a költségvetés, ha abból a 24 milliárdból indulunk ki, amit különadóként szedtek be az adózóktól 2009-ben - számolta ki Angyal József matematikus, az Adózóna szakértője.  A részletes számítást itt megnézheti.

Amennyiben összeadjuk azt az 540 milliárdot, ami jelenleg magánszemélyek tulajdonában van és az állami pénztárba visszalépőkkel együtt kerül be a költségvetésbe és azt a 162 milliárdot, ami a tb-plafon bevezetésével kerül ki a költségvetésből, akkor újabb 702 milliárd forintos hiányra bukkanunk, ami a gyakorlatban még egyszer 3 százalékos hiányt jelent.

Mivel a különadó, a válságadó és a vagyonfelélés is csak legfeljebb három évre ad fedezetet az adócsökkentéshez, ezért a szakértő szerint az adócsökkentésnek hosszú távon nincs forrása. Strukturális reformok nélküli, legfeljebb átmenti forrásokat lehet találni. Közülük különösen a felhalmozott vagyon felélése aggályos - véli Angyal József.