Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár expozéjában kiemelte: a pénzügyi válság és máig húzódó hatásai rávilágítottak arra, hogy szükség van egy hatékony és erős, a fogyasztói érdekeket szem előtt tartó pénzügyi felügyeleti rendszerre. A javaslat a pénzügyi szervezeteket és pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevőket egyaránt érinti, célja a korábbi szabályrendszer felülvizsgálata és újraszabályozása. Ez a régi normaszövegen alapul, de új rendelkezésekkel egészíti ki a szabályokat a fogyasztói érdekek szem előtt tartásával - mutatott rá.

Új elem, hogy a PSZÁF elnökét rendeletalkotási jogosítvánnyal ruházza fel a javaslat egy jól körülhatárolt körben, a szervezet feladataihoz igazodva. A rendelet sem törvénnyel, sem kormányrendelettel, sem pedig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes - hangsúlyozta az államtitkár. A javaslat felülvizsgálat tárgyává teszi a felügyeleti biztosra vonatkozó szabályokat, emellett tartalmazza a pénzügyi békéltető testületre vonatkozó új szabályokat is. A testület, bár szervezetileg a felügyelethez tartozik majd, működése során függetlenséget élvezne. Az államtitkár az új elemek között említette, hogy a közérdekű érdekérvényesítés intézményét módosítják. A szervezet a fogyasztók érdekében közérdekű pert is indíthatna meghatározott esetekben.

Felülvizsgálták a pénzügyi stabilitási tanács működésére vonatkozó szabályokat is. A tanács az MNB, a PSZÁF és a szaktárca képviselőiből áll. Az alkotmány párhuzamos módosításával változik a felügyelet jogállása. Önálló alkotmányos szervvé válik, elnökét a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki hat évre. Az indítvány több ágazati törvény módosítását is tartalmazza. Cséfalvay Zoltán összegzése szerint a javaslat „újabb lépés afelé, hogy Magyarországon stabil intézményrendszer jöjjön létre, amely segíti a piac működését és a fogyasztók védelmét”.