„A kockázatvállalási hajlandóság alapvetően nyugatról kelet felé, illetve északról a Balkán felé nő. S bár a visegrádi négyek lakosságának befektetői szokásai nagymértékben hasonlatosak egymáshoz, nyugat-európai szemmel még mindig sok errefelé a szerencsejátékos” – summázta rövid regionális felmérésük fő megállapításait Tordai Péter, a KBC Equitas internetes brókertársaság vezérigazgatója.

Ezzel fordított arányban áll a lakosság befektetésre megtakarított pénze: nyugaton többet fektethetnének be az emberek, míg kelet felé haladva ez az összeg egyre mérsékeltebb. Így nem meglepő, hogy a kisbefektetők a kevésből gyorsan szeretnének pénzt csinálni, ennek megfelelően alig válogatnak az eszközökben. Nem ritka az 50-100 szoros tőkeáttétel működő devizapiaci tranzakció, melynek során a befektető egy kisebb árfolyam elmozdulással a többszörösét kaphatja vissza, vagy akár veszítheti is el a befektetett összegének.

„A tapasztalat azt mutatja, hogy a nyugat-európai lakosság inkább gondolkodik valódi megtakarításban, mint extra hasznot hajtó, ám kockázatosabb befektetésekben. Igaz ugyanakkor, hogy azok, akik egyszer már megégették magukat, hovatovább elveszítették szabad vagyonuk jelentős részét, óvatosabban közelítenek a tőzsdei befektetésekhez” – mondta Tordai Péter. A vezérigazgató szerint a magyar lakosság is hasonlóképpen reagált a válságot követően, a hitelfelvételek visszaestek, és ma már inkább a megtakarításokba áramlik a pénz.

Jellemző a magyarországi kisbefektetőkre, hogy elsősorban a rendkívül alacsony díjakkal működő online brókereknél nyitnak számlát – akár néhány tízezer forinttal is –, és elsősorban a Budapesti Értéktőzsde nagyobb forgalmú papírjai között válogatnak. Nagyjából 50-100 ezer forint fölött már a befektetési alapokat is vásárolják, a milliós megtakarítást gyűjtők pedig az állampapírokkal is foglalkozni kezdenek.

„A kisbefektetők sok esetben érzelmi alapon közelítenek egy-egy részvényhez, ha az egyikben csalódnak, úgy megpróbálnak egy másik részvényt keresni. Mivel azonban a magyar tőzsdén viszonylag kevés a likvid papír, sokaknak hamar elfogy a türelmük, és vagy külföldi részvényeket kezdenek el vásárolni, vagy kockázatosabb befektetéseket keresnek. Ilyenek például a devizabefektetések, amelyeken a befektetők többsége hamar elvérzik” figyelmeztetett hozzá Tordai Péter.

A szakember kifejtette, hogy a tapasztalatok szerint – és ez különösen igaz a válságot követő időszakban – egyre inkább előtérbe kerül a valódi megtakarítás, az öngondoskodás, és némiképp háttérbe szorulnak a rövidtávon meggazdagodni kívánó befektetők. A közelmúltban bevezetett, és a megtakarítást elősegítő termékek, mint a tbsz (tartós befektetési számla) és nyesz (nyugdíj előtakarékossági számla) szintén segítheti a lakosságot az előrelátásban, illetve a januártól esedékes adómérséklés is az öngondoskodás felé viheti el az embereket – vélekedett.