Bába Julianna, a szervezet elnöke közölte: álláspontjuk szerint a kormány által elfogadott törvény, valamint az általa módosított rendelkezések egyaránt sértik az Alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdését. Utóbbi esetben álláspontja szerint a vitatott törvényi szabályozás a pénztártagok visszalépési jogának teljes körű biztosítását a pénztárakban tagként maradni szándékozók terhére érvényesíti, olyan helyzet előidézésére törekedve, amelyben a pénztárak működése ellehetetlenül. Így az egyébként maradni szándékozó pénztártagok akaratuk ellenére, cselekvési autonómiájukat feladva kénytelenek lesznek visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

E kényszerhelyzet létrehozásával a Stabilitás álláspontja szerint a kormány 3 millió pénztártag emberi méltóságát sérti meg. A szövetség szerint a kormánynak lehetővé kell tennie, hogy aki a magánpénztári rendszerben maradni akar, a 24 százalékos munkavállalói járulékot is a magánpénztári egyéni számlájára kapja. Csak ebben az esetben lehet ugyanis a választás valódi szabadságáról beszélni, minden más esetben a kormány intézkedése kényszert jelent, ami ellentétes az alkotmányos alapjogokkal.

A szövetség elnöke rámutatott: amellett, hogy a kormány intézkedései nemcsak a jelenleg hatályban lévő Alkotmány szinte összes passzusát sértik, de alapvetően ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. Az EU szerződés 9. cikkelye ugyanis kimondja, hogy „politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi (…) a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó követelményeket.” A szövetség az Európai Nyugdíjcélú Megtakarításokat-kezelő Szervezetek Szövetségének (EFRP) tagjaként – amely az Európai Unió egyik legjelentősebb tárgyalópartnere a privát szektor által kezelt nyugdíjcélú megtakarítások fejlesztése és szabályozása terén – ezen cikkely megsértése miatt a petícióval fordul az Európai Parlamenthez, amelyben uniós ombudsman kijelölését kérik a magyar kormány magánnyugdíjpénztárakat érintő intézkedéseinek kivizsgálására.

Az elnök bejelentette: amennyiben a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerülnének, a szövetség a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak. Megítélésük szerint a kormány tervezett intézkedései sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményének megkülönböztetésre vonatkozó tilalmát, mivel a pénztárakban maradni szándékozó tagokat intézményesített módon hátrányos helyzetbe hozza. Ugyanakkor az Alkotmány módosításának azon passzusa, amely szerint „rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell”, ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének joggal való visszaélésre vonatkozó tilalmával.

Bába Julianna közölte azt is, hogy tárgyalásokat kezdeményeztek a munkavállalói érdekképviseletekkel arról, hogy azok haladéktalanul kezdeményezzék az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívását.  Ezen a fórumon a kormány számoljon be arról, hogy milyen hatástanulmányok és háttérszámítások előzték meg a nyugdíjrendszer ilyen mélységű átalakítását, amely 3 millió aktív munkavállaló időskori biztonságát veszélyezteti rövid távú költségvetési célok érdekében.
A Matolcsy Györggyel tartott mai megbeszélése után Bába Julianna elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a tárgyaláson semmilyen konstruktivitást nem tapasztaltak. A miniszter megismételte a tegnap ismertetett tervét és nem ajánlott együttműködést a pénztáraknak a közös megoldás kidolgozására – a Világgazdaság beszámolója szerint.

Az elnök kifejtette, hogy a Pénztárszövetség a végsőkig elmegy a jogszabály megszületésének megakadályozása érdekében. Leszögezte: az nem szabad választás, ha pisztoly tartanak az emberek fejéhez. Szerinte akkor lenne reális a kormány által említett választási lehetőség a két rendszer között, ha a nyugdíjkasszák megkapnák a munkáltatók által befizetett 24 százalékos járulékot, amennyiben az adott állampolgár úgy dönt, hogy az immár önkéntessé minősített pénztárak tagja marad. Ezt a javaslatot azonban – a többihez hasonlóan – nem tekintette tárgyalási alapnak a kormány.