"Az adóalapot a bankok mérlegfőösszege, vagy tőkéje jelentené, de még ki kell dolgoznunk a részleteket" - mondta a pénzügyminiszter. Krizanic azt is bejelentette, hogy a kormány 2011 első negyedévében 250 millió eurót pumpál a Nova Ljubljanska Bankba (NLB), miután arról megállapodott a belga KBC-vel. A szlovén állam a legnagyobb részvényese az NLB-nek, míg a belga bank a bank papírjainak második legnagyobb hányadával rendelkezik. Lengyelország pénzügyminisztere kedden nyilatkozott úgy egy újságírói kérdésre válaszolva, hogy még elemzik, "milyen potenciális előnyökkel és kockázatokkal járna az, ha pótlólagos pénzügyi terhet rónának kiválasztott pénzügyi intézményekre".

Lengyelországon és Szlovénián kívül Románia, Horvátország, Szlovákia és Bulgária is fontolgatja a bankadó bevezetését, és tavaly október végén az Európai Bizottság is ajánlotta alkalmazását unió szerte. "Európai szinten a bizottság a pénzügyi tevékenységekre kivetendő adó lehetőségének megfontolását javasolja" az uniós tagországoknak. A bankadó mellett a bizottság azzal érvel, hogy a pénzügyi szektornak egyrészt megfelelő módon  hozzá kell járulnia Európa gazdasági fellendítésének költségeihez és az államháztartás megszilárdításához, másrészt a pénzügyi szektor az EU-ban jelenleg mentesül az áfa-kötelezettség alól, és "egy ilyen adónem biztosítaná, hogy ez a szektor ne legyen aluladóztatott" más ágazatokhoz képest.

A brüsszeli testület számításai szerint uniós szinten akár évi 25 milliárd eurót is hozhat a tagországok kormányainak konyhájára a banki profitok és jövedelmek megadóztatása. Mindazonáltal a bizottság javaslatai adózási ügyekben kevésbé meghatározóak, mint a legtöbb más témában, ugyanis ez a terület még mindig szigorúan tagállami hatáskörbe tartozik.