Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az eurójegybank "nagyon elégedetlen" a magyar kormány által e kérdésben elfoglalt állásponttal.

A Goldman Sachs (GS) pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői csütörtök esti kommentárjukban - kiemelve, hogy Trichet a Magyarország elleni uniós jogi eljárás lehetőségét is felvetette - "negatívnak" nevezték a fejleményt, véleményük szerint ugyanakkor az EU-fellépés fenyegetése sem fogja megakadályozni, hogy "a kormány és a parlament kinevezze" a négy új monetáris tanácsi tagot.

A GS londoni elemzői szerint az is valószínűtlen, hogy az új tagok távozni kényszerülnének tisztségükből, ha az esetleges uniós jogi eljárás azt állapítja meg, hogy Magyarország a monetáris tanácsi tagok kinevezési eljárásának módosításával EU-jogszabályt sértett.

A Trichet-nyilatkozat azonban "egyértelműen mutatja", hogy az EKB szerint a módosítás potenciálisan az MNB függetlenségének csorbulásával jár, aminek negatív következményei vannak a magyar jegybank hitelességére is - vélekedtek a Goldman Sachs citybeli szakértői.

A ház szerint az EU-nak nagyon kevés ideje maradt a cselekvésre. A magyar kormány az "ellentmondásos" médiatörvény ügyében engedett az unió nyomásának, és úgy döntött, hogy felülvizsgálja a legvitatottabb előírásokat.

Ezúttal azonban a magyar parlament már a jövő héten szavaz az új monetáris tanácsi kinevezésekről - vagy legalábbis időben ahhoz, hogy az új tagok a március 28-ai kamatdöntő ülésen már részt vehessenek -, és az új monetáris testületi tagok tisztségükben maradnának akkor is, ha az EU-bizottság "valamikor a jövőben megnyerné (az esetleges jogi eljárást)" - jósolták a Goldman Sachs elemzői.

A GS szerint akár két évbe is beletelhet, mire az EU-bíróság végleges döntésre jut az ügyben.

A londoni elemzői közösségben jó ideje vita tárgya, hogy a monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének módosítása nyomán várható-e a testület pénzügypolitikai irányvonalának enyhülése, és ennek nyomán az MNB eddigi szigorító ciklusának visszafordítása.

A Capital Economics, a City egyik vezető befektetési és pénzügyi tanácsadó csoportja például rendre azt jósolja elemzéseiben, hogy az MNB monetáris testülete márciustól enyhébb alapállásúvá válhat, és a magyar jegybank alapkamata az év végére a mostani 6 százalék alá süllyedhet. A Capital Economics jelenleg érvényes előrejelzésében 5,50 százalékos idei év végi MNB-kamatszint szerepel.

Az RBC Capital Markets globális befektetési csoport londoni részlegének felzárkózó piaci elemző stábja minapi magyarországi tájékozódó megbeszéléseiről e héten Londonban kiadott összegzésében azt írta, hogy az MNB nézetei szerint minden új monetáris tanácsi tag köteles a jegybank megbízatásában szereplő árstabilitási célkitűzés teljesítéséért dolgozni.

A cég elemzői azonban megerősítették azt a véleményüket, hogy a módosított jelölési rend alapján kinevezett négy új monetáris tanácsi tag "valószínűleg nagyobb rokonszenvvel viseltet majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra, (sőt) túl magasra emelkedett".

Az RBC Capital Markets szerint a testületben többségbe kerülő új tagoknak elvben lehetőségük lesz az eddig végrehajtott 0,75 százalékpontnyi MNB-kamatemelés legalább egy részének visszafordítására, és a cég londoni elemzői úgy vélik, hogy egy ilyen lépésnek "van is bizonyos kockázata" az év későbbi szakaszában.

Más nagy londoni befektetési és elemző házak azonban nem számolnak gyökeres magyarországi pénzügypolitikai fordulattal a monetáris tanácsi váltás után sem.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális befektetési kutatórészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) minapi helyzetértékelése szerint a magyar kormány jelenlegi kommunikációja alapján "valószínűtlennek" tekinthető, hogy az új monetáris tanácsi tagok belépése a magyar pénzügypolitika visszafordulását eredményezné. A cég szakértői szerint a jegybanki függetlenség tiszteletben tartására tett legutóbbi kormányzat ígéretek esetleges megszegésének potenciális ára - a hitelességvesztés, a kockázati árazások emelkedésének költsége és a forint gyengülése - a "megfontolatlan" monetáris tanácsi kinevezések ellen szól.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital szakelemzői ugyanerről a kérdésről nemrégiben kiadott előrejelzésükben lehetségesnek nevezték, hogy a monetáris testületi tagok kinevezési rendjének módosulása nyomán a kormánynak nagyobb befolyása lesz a kamatdöntő szavazásokra. A cég londoni szakértői hozzátették ugyanakkor: óvakodnának attól, hogy ezt az eddigi kamatemelések visszafordításának "katalizátoraként" értékeljék, mivel az MNB megbízatása az infláció mérséklésére szól, és ennek "fegyelmező erővel kell hatnia" az új tagokra is.

A Barclays Capital szerint ha a befektetők úgy érzékelik, hogy a magyar pénzügypolitika "helytelen irányú fordulatot vett", a forint nyomás alá kerülhet, aminek viszont "negatív következményei lehetnek a kormány politikai támogatottságára".