Az adósságnövekedés kétharmada az éves átlagban 4,1 százalékos államháztartási hiányból származott az elmúlt három évben - becsülte a GKI.

A kutatóintézet számításai szerint 2007-2010-ben a GDP visszaesése önmagában 4 százalékponttal járult hozzá a GDP-arányos adósság növekedéséhez, a forint gyengülése 3 százalékpontot tett ehhez hozzá. A korábbiakhoz képest sajátos tényező, hogy az adóság növekedéséből  3-4 százalékpontnyi GDP-arányos növekedés, az IMF-EU hitel fel nem használt részeként a kincstár jegybanknál elhelyezett új betéteiben jelent meg.

Ugyanebben a három évben, amikor Magyarországon 14 százalékponttal emelkedett a GDP-arányos adósság,  más EU tagállamokban is 10-40 százalékpontnyi növekedés mutatkozott - írta a GKI. 

Az államadósság mintegy 43 százaléka áll fenn devizában, de a külföldi befektetők forintban is vásároltak állampapírokat, így végső soron a magyar államadóság 57 százalékát jelenleg a külföld finanszírozza. Ezért  a külföldi befektetők véleménye nem hagyható figyelmen kívül a pénzügyi politika alakításában, jegyzi meg a gazdaságkutató elemzése.    

Az elemzés 1989 végétől - amikor a GDP-arányos államadósság már eleve magas 73 százalékon állt - négy szakaszt különböztet meg. Az 1994 végéig tartó romló szakaszban 90,7 százalékon tetőzött 1993 végén az államadósság, és a periódus  végén is a GDP 89,4 százalékán állt.    Az 1994 végétől 2001 végéig tartó javuló szakaszban a nominális adósság 62 százalékkal emelkedett, majd 1995-2001-ben hét év alatt az adósság GDP-arányos mértéke 90 százalékról 52 százalékra, évi átlagban 5,3 százalékponttal mérséklődött. A csökkenés legnagyobb része 1994 és 1997 vége között zajlott le, amikor évi több mint 9 százalékponttal - 90-ről 62 százalékra - esett az adósságráta, de a tendencia 1998-2001-ben  - ha lassabban is - de  érzékelhetően folytatódott. 

A 2001-től 2007 végéig tartó ismét romló szakaszban az adósságráta 52-ről 66 százalékra emelkedett, hat év alatt az adósság GDP-arányos mértéke évi átlagban 2,3 százalékponttal nőtt. A GKI elemzése ebben az időszakban azt emeli ki, hogy éves átlagban az államháztartási hiány a GDP 7,5 százalékára rúgott, aminek  döntő része  volt a nominális adósság 210 százalékos növekedésében, és emellett  az önkormányzati szféra adóssággeneráló szerepe a korábbi elhanyagolható szintről érzékelhető nagyságúra emelkedett.

Az államadósság kérdése Magyarországon mindig is különösen érzékeny kérdés volt és marad, mert összefügg az ország külső adósságával és finanszírozásával. Fontosságára nézve pedig meghatározó, hogy a  hagyományosan alacsony lakossági megtakarítási szint messze nem elégséges a belföldi pénzügyi rendszer forrásigényének kielégítésére, így külföldi megtakarítások bevonására van szükség az államháztartás, a vállalati szektor és a lakosság hiteligényének kielégítéséhez - emlékeztet elemzésében a  GKI. Hozzátéve:  az adósságállomány fenntartásának folyamatos költségvetési terhét nem kizárólag az adósság GDP-arányos nagysága, hanem sokkal inkább a finanszírozó hitelek átlagos futamideje és kamatszintje dönti el. 

A GKI végkövetkeztetése szerint ezért az adósságprobléma kezelésének hatékony módszere lenne az eurócsatlakozás feltételeinek mielőbbi teljesítése és a csatlakozás is.