Ennek kockázatára hívta fel a figyelmet keddi londoni elemzésében a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő is, amely szerint "hatással lehet" Japán - egyébként magasan elsőrendű, "AA mínusz" szintű - hosszú távú szuverén adósbesorolására, ha az ország államadósság-rátája jelentősebb mértékben a földrengés előtti előrejelzésekben szereplő szint fölé emelkedne az újjáépítési közkiadások miatt. 

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision adatai szerint a japán államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a keddi londoni kereskedésben 120 bázispont környékén mozgott a 96,5 bázispontos előző záró után. A múlt hetet a japán CDS-tranzakciók még 83 bázispontos árszinten zárták. 

A jelenlegi japán CDS-árazás azt jelenti, hogy a japán szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők 120 ezer dollár körüli éves díjat kérnek középárfolyamon minden 10 millió dollár japán államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre, csaknem 40 ezer dollárral többet, mint a múlt héten.

A japán adósságtörlesztési kockázat biztosítási ügyleteinek árazása a legnagyobb fejlett ipari gazdaságok közül jelenleg a legmagasabb. Az Egyesült Államok CDS-tranzakcióit a CMA adatai szerint kedden 43-44 bázisponton forgalmazták Londonban, Németország CDS-árazása 46 bázispont környékén járt. 

Magyarország államadósság-törlesztési biztosítási tranzakcióinak díja 293 bázispont volt kedden a londoni piacon, csekély emelkedéssel a 290,1 bázispontos előző záróról. A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az adott szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját. 

A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja keddi londoni helyzetértékelésében kiemelte, hogy egyelőre nem lehet felmérni az újjáépítési költségeket, de az már valószínű, hogy e költségek "jóval magasabbak lesznek" a Kobe kikötőváros körzetében 1995-ben bekövetkezett földrengés kárösszegénél. Az S&P adatai szerint a kobei katasztrófa után, 1995 és 2000 között 159 milliárd dollárba került az újjáépítés. Az egyik legnagyobb londoni befektetési csoport, a Barclays Capital 15 ezer milliárd jenre (több mint 180 milliárd dollárra) taksálta a mostani földrengés- és szökőár-katasztrófa várható teljes kárösszegét. A ház számításai szerint ez a japán gazdaság évi összteljesítményének hozzávetőleg a 3 százaléka. 

A Standard & Poor's keddi londoni elemzésében azt jósolta, hogy a földrengés és a szökőár közvetlen következményeként, rövid távon meredeken csökken a japán gazdaság teljesítménye, de e visszaesés "egy részét" az újjáépítési kiadások a következő negyedévekben ellentételezni fogják. A hitelminősítő szerint ugyanakkor a japán feldolgozószektor aktivitására hosszabb távon is negatív hatást gyakorolhat, ha a fukusimai atomerőmű kiesése miatti áramkimaradások hosszabb ideig elhúzódnak. 

A Barclays Capital szakelemzői a fukusimai atomenergia-létesítmények súlyos megrongálódásának energiapiaci következményeit taglaló keddi londoni helyzetértékelésükben 12 ezer megawattra becsülték az érintett üzemekben kiesett energiatermelő kapacitást. A ház számítási modellje szerint ennek teljes mértékű helyettesítése napi 7.800 tonna szén, napi 143 ezer hordó tüzelőolaj, napi 67 ezer hordó nyersolaj és napi 0,8 milliárd köbláb cseppfolyósított földgáz pótlólagos beszerzési igényével járna (1 köbláb = 28,32 liter). A Barclays Capital elemzői ugyanakkor valószínűtlennek nevezték, hogy - tekintettel a kereskedelmi és ipari létesítményekben, valamint a lakókörzetekben a földrengés és a szökőár által okozott pusztításra - a katasztrófától érintett térség energiaigénye az idén visszatér a természeti csapás előtti szintre, sőt a ház szerint a korábbi energiafogyasztási terhelés egy része jó eséllyel "örökre kiesett". 

A japán katasztrófa várható világgazdasági hatásairól a Capital Economics - a City egyik vezető befektetési és pénzügyi tanácsadó cége - keddi londoni elemzésében azt emelte ki, hogy jóllehet Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, növekedésének exportfüggősége azonban azt jelenti, hogy a japán gazdaság a globális kilábalásnak inkább az "utasa", semmint egyik fő vezérlő tényezője. A Capital Economics elemzői szerint más országok még bizonyos gazdasági hasznot is húzhatnak a természeti csapásból, ha részt vállalnak az újjáépítésből, emellett egyes japán cégek - ha átmenetileg is - külföldi üzemeikben lesznek kénytelenek növelni termelésüket. 

A Moody's Analytics - a hitelminősítőt is birtokló Moody's Corporation cégcsoport gazdaságelemző szolgálata - keddi elemzésében ugyanezzel kapcsolatban kiemelte, hogy 1995-ben, a kobei földrengés évében a Japánba irányuló amerikai áruexport értéke éves összevetésben 20 százalékkal ugrott meg, és ilyen mértékű éves amerikai exportnövekményt a japán piacon azóta sem mértek. A Moody's Analytics szerint a japán gazdaságban érvényesülő krónikus defláció miatt a japán jegybanknak megvan a kellő rugalmassága jelentős mennyiségű japán kormánykötvény felvásárlásához, vagyis a gazdaságélénkítő célú mennyiségi enyhítés kiterjesztéséhez.