A japán kormány közzétette első hivatalos előrejelzését arról, hogy a március 11-i óriási földrengés és a nyomában járó cunami következtében mekkora károk keletkeztek a leginkább érintett hét északi tartományban. Lehet azonban, hogy a pusztítás akár 309 milliárd dollárt elérő helyreállítási költségei csak a jéghely csúcsát jelentik, hiszen már világszerte jelezték, hogy a globalizált japán gazdaság működési zavarai hatására – amelyek a nukleáris erőművekből származó szennyezés miatt tartósak is lehetnek – a világ számos pontján ellátási nehézségekkel, üzembezárásokkal és foglalkoztatási problémákkal szembesülnek.

A romba dőlt fukusimai atomerőmű. A világ forró pontja

AP

A kabinet értékelése szerint az esetleges áramkimaradások költségei és a megrokkant infrastruktúra, üzleti tevékenység és lakóházak helyreállítását nem számítva az ország GDP-je 0,5 százalékkal csökkenhet, s a költségek 198 milliárd és 309 milliárd dollár közé eshetnek (aminek középértéke nagyjából az éves magyar GDP kétszerese). Joszano Kaoru gazdasági és pénzügyminiszter közölte, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján ennél pontosabb becslést, most nem adhatnak, de aki arra számított, hogy a japán gazdaság elsüllyed, annak figyelmébe is ezeket az adatokat ajánlhatja.

A kormány – sok elemzővel egyetértésben – úgy véli, hogy a második félévben, az északi tartományokban való újjáépítési munkák felélénkíthetik a gazdaságot. A Világbank főközgazdásza, Justin Lin úgy becsülte, hogy a katasztrófa gazdasági költségei a régióban 122 és 235 milliárd dollár közé eshetnek, de szerinte a japán gazdaság felépülése már a második és harmadik negyedévben felgyorsulhat, s komoly lendületet vehet az idei utolsó negyedévre. A Goldman Sachs Group becslése szerint a költségek 197 milliárd dollárt érhetnek el, ami 1,6-szor magasabb az 1995-ös kobei földrengésnél keletkezetteknél.

A forexlive.com beszámolója szerint a kormány arra a törékeny gazdaságot fenyegető halálos mixre is figyelmeztetett, ami a földrengés, a cunami és a nukleáris szennyezés együttes megjelenése miatt állt elő. Februárban (a földrengés előtt) a gazdaságirányítók még arról beszéltek, hogy a gazdaság további javulást mutat, s kilépett a habozó szakaszból.

Joszano Kaoru szerint a katasztrófa legnagyobb hatást az elektromos rendszerben okozott rombolás révén érte el, ami jelentősen visszavetheti az ipari termelést. Szerinte legalább ekkora probléma a radioaktív sugárzástól való félelem érzése az emberekben.

Fumihira Nisizaki, a kormány makroökonómiai elemzőközpontjának igazgatója szerint a földrengés előtt a gazdaság az adatok ismeretében hitt a megerősödésében. Szerinte elképzelhető, hogy az ipari termelés visszaesésnek indul, de semmilyen jel nem utal arra, hogy a gazdaság erősödése ne folytatódnék. Ugyanakkor a kormány gazdasági szakértői nem zárták ki a defláció visszatérésének kockázatát és a foglalkoztatási helyzet esetleges romlását sem.

Míg Japánban a kincstári optimizmus és az óvatos bizakodás hangjai keverednek, addig a tengerentúlom már korántsem ennyire derűlátók az elemzők.

Peter Müller és Alexander Neubacher, a Spiegel szakírói arra hívják fel a figyelmet, hogy a japán katasztrófában megint kiderült, milyen sérülékennyé válta világgazdaság, hiszen a globális alkatrészellátás akadozása miatt a termelés az egész világon lelassul, nem is szólva arról, hogy mi lesz, ha rosszabbodik a helyzet a fukusimai atomerőműben.

Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, amely a világ minden sarkába exportál cikkeket. A Crédit Lyonnais francia bankóriás becslése szerint a világon megtermelt high-tech termékek egyötödét a szigetországban állítják elő. Köztük olyan elektronikus alkatrészeket, chipeket, képernyőket és megannyi mást, amelyeket további termékek előállításához használnak fel az öt kontinensen. A katasztrófa ezt a termékfolyamot alaposan megzavarta, így hatásai máris érezhetők a világ minden pontján.

A devizaspekulánsok máris hatalmas keresletet támasztanak a jen iránt, mert arra számítanak, hogy az újjáépítéshez szükséges milliárdokon jó üzletet fognak csinálni. Mások nem ennyire optimisták, és egyenesen attól tartanak, hogy a katasztrófa következményei „nukleáris télbe”, egy újabb recesszióba taszítják a világgazdaságot.

Vége szakadt a nyugalomnak. Felszökő üzleti kockázatok

CMA Datavision

A félelem nem alaptalan. A Spiegel csak pár példát villant fel, de ez éppen elég a nehézségek megértéséhez. A Porsche Cayenne városi terepjáró erőátviteli láncát a japán Aisin társaság gyártja. A Toshiba tönkrement üzeme állította elő az Apple iPad működéséhez szükséges chipeket. A Hapag-Lloyd konténerhajói nem tudnak kikötni a romokban heverő Sendai kikötőjében, és a Lufhansa Cargo repülőgépei sem közlekednek már rendszeresen Tokióba a megsérült fukusimai atomerőmű radioaktív szennyezésének kockázata miatt. És a 35 milliárd dolláros német-japán kapcsolatok csak a töredékét adják annak, ami például Japán és Kína között van. Michael Heise, az Allianz Biztosítótársaság vezető közgazdásza egyenesen azt jósolja, hogy „a következmények megrázzák a pénzpiacokat, és a világgazdaság kilábalását megdermeszthetik” – írja a a hamburgi lap elemzése.

Az óceán túlsó oldalán is hasonló húrokat pengetnek. A világ legnagyobb autógyártója, a Toyota amerikai üzemeiben teljesen leállhat a termelés, ha az alkatrészszállítások elakadnak. A grafikus alkalmazásairól ismert Adobe Systems szoftveróriás bejelentette, hogy a második negyedévben profitjának zuhanására számít, mert második legnagyobb piacán, Japánban gyakorlatilag megállt az értékestés. És alig van olyan iparág, ahol efféle félelmekkel ne küzdenének az amerikai cégek.

Az üzleti és gazdasági szempontból kritikus információkat szolgáltató IHS Global Insight arra számít, hogy a katasztrófa mélyebben érintheti Japán gazdaságát, mint korábban gondolták. Simona Mocuta, a cég ázsiai-pacifikus divíziójának vezetője úgy becsülte, hogy a szigetország gazdasági kibocsátásának visszaesése 0,2 százalékról 0,5 százalékra nő amiatt, hogy a katasztrófa hatásai a nyár folyamán megerősödnek.

A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató multi szerdán tette közzé első részletes jelentését a földrengés és cunami várható gazdasági hatásairól. Megállapították, hogy a közösségi infrastruktúrában és a tőkejavakban keletkezett károk nagyságáról keringő sok a bizonytalan információ miatt egyelőre nem lehet korrekt előrejelzést adni a várható gazdasági fejleményekről, amelyeket amúgy is befolyásolhat a nukleáris létesítmények sorsa.

Ha ezek a bizonytalanságok megszűnnek és az atomerőmű problémáját is sikerül kezelni viszonylag rövid időn belül, akkor a Morgan Stanley elemzői szerint a japán GDP 1 és 3 százalék között fog zsugorodni, ami 2-5 százalékos visszaesést jelent a katasztrófa előtt jelzett 2 százalékos növekedéshez képest. A 2012-re szóló előrejelzés szerint a GDP változása -1 és +3 százalék közé eshet, szemben a rengések előtti 1,9 százalékos növekedéssel. A kibocsátás és a kereslet durván vissza fog esni az idei második negyedévben, és valamivel kevésbé a harmadikban. Ezt aztán egy gazdasági „visszapattanás” követi az újjáépítési munkák keresletének következtében az idei év második felében és jövőre is. Ez egyben együtt jár néhány ezermilliárd jen elköltésével is, ami az eladósodásból (államkötvények értékesítéséből) és költségtakarékosságból nyeri a fedezetét – jelzik a Morgan Stanley szakértői.

A japán események a világgazdaságra szerény hatással lehetnek – állapították meg Joachim Fels és Spyros Andreopoulos, a cég londoni elemzői. Szerintük a szigetország gazdaságát ért sokk a következő négy csatornán terjed tovább: (1) a termékek és szolgáltatások kereskedelmén, (2) a tőkeáramláson, (3) pénzpiaci „fertőzésen” és (4) a nyersanyagárakon. A behatás mélysége attól is függ, hogy milyen választ adnak az érintett gazdaságok, és milyenek voltak a globális gazdasági feltételek a csapás bekövetkezte előtt. A Morgan Stanley szakemberei egyetértenek abban, hogy a Japánt sújtó katasztrófasorozat több ok miatt nem fogja visszavetni a világgazdaság gyógyulását:
1. A világgazdaság viszonylag erős állapotban volt, amikor a Japánt ért csapás bekövetkezett.
2. A hatás tovahaladása az említett négy csatornán viszonylag korlátozott.
3. A monetáris és fiskális politikacsinálók szerte a világon valószínűleg több segítséget nyújtanak a gazdaságaiknak, ha a Japánból érkező hatások keményebbé válnának.