A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az ÁSZ csütörtöki, zárt, "A 2012. évi költségvetés makrogazdasági környezetét meghatározó tényezők" című tudományos konferenciáján beszélt.

A számvevőszék honlapján olvasható beszámoló szerint a jegybankelnök leszögezte: a függetlenség nem csak az egyéb állami szervektől való függetlenséget jelenti, hanem a tanács tagjai közötti függetlenséget is. "Ez a helyzet nem áll fenn, az ÁSZ ellenőrzi az MNB-t, a tanács elnöke az jegybank felügyelőbizottságának elnöke, aki szintén ellenőrzi a jegybankot. Az ÁSZ ezen felül az MNB felügyelőbizottságát is jogosult ellenőrizni. Ez nem a legjobb nemzetközi gyakorlat, de ettől a tanács még tud jól működni" – fogalmazott.

Előadásában kitért arra, hogy a növekedés beindulásához csökkenő kockázati felárakra, javuló jövedelmi kilátásokra és a bankszektor fellendülésére van szükség. "Csak lassan javulnak a növekedési kilátások. Jövőre és idén 3 százalék körül növekedés várható. A nettó export mellett megjelenik a fogyasztás és a beruházás is, de a belső kereslet pozitív alakulását a hitelezés visszaesése különösen fájdalmasan érinti" – mondta a jegybank elnöke, aki szerint az elkövetkező két évben 10 százalék fölötti munkanélküliségre és a reálbér visszafogott növekedésére lehet számítani.

Az idei költségvetés 2,5 százalékos többlettel zárhat a nyugdíjvagyon átcsoportosításának köszönhetően. "Ha a kormány mindent meglép, ami a Széll Kálmán-tervben szerepel, akkor előrejelzésünk szerint jövőre 3,6 százalékos lehet a hiány" – közölte Simor András, aki szerint a konvergenciaprogram javíthat a költségvetési számokon.

A Széll Kálmán-tervnek is vannak kockázatai, nem egyértelmű ugyanis, hogy sikerül-e teljesíteni a kitűzött célokat, a vártnak megfelelőek lesznek-e a bevételek, illetve lesznek-e pótlólagos kiadások – fejtette ki.

A rokkantnyugdíjasok 40 százaléka legfeljebb 8 általános végzett, így nem elég ösztönözni, aktív munkaerőpiac programokra lenne szükség, ami pedig költségvetési forrásokat igényel – hívta fel a figyelmet.

Simor András elmondta, hogy a jegybank több olyan elemzést is készít, amelyet felhasználhatnak majd a költségvetési tanács tagjai. Ilyen lesz a középtávú kitekintés, ez a következő költségvetési stratégia tervezéséhez járul hozzá azzal, hogy a szaktörvények fiskális hatásait vizsgálja. Az MNB javaslatokat is tesz majd a szaktörvények módosítására.

Az erre évre vonatkozó várakozásokat a tervezési keretekben közli majd a jegybank. Az elnök úgy vélte, ez a dokumentum azért fontos, mert az elmúlt időszakban az egyik legnagyobb hibaforrás az előző év folyamatainak rossz becslése volt.