A május 30-án kezdődő héten már szinte (?) biztos (??), hogy megismerjük a devizahitelesek „mentőcsomagjának” részleteit. Éppen időben: a kilakoltatási moratórium június 1-jén lejár, a frankárfolyam „slágerszinten” (220 felett) mozog.

A heti hazai makroadatok legfontosabbikát a KSH hétfőn teszi közzé: kiderül, miként alakult a munkanélküliség február és április között. A január-márciusi ráta 11,6 százalék volt, a konszenzus szerint ennyi is marad; a Barclays Capital elemzői, akik szerint 11,8 százalékra növekedett a ráta, leszögezik: a közeljövőben nem várható lényegi javulás.

(A félreértések elkerülése végett rögzítsük: a „hivatalos” európai definíció szerint egy adott pillanatban munkanélkülinek számít minden 15 és 74 év közötti személy, aki (i) nem dolgozik, (ii) két héten belül munkába tud állni, és (iii) a megelőző négy hét során aktívan próbált állást találni.)

A KSH idehaza háromhavi átlagokat közöl, az Eurostat összefoglalóiban azonban a magyar adatok is havi lebontásban szerepelnek. Az uniós statisztikai hivatal legutóbbi jelentése szerint a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta hazánkban januárban, februárban és márciusban rendre 12,3 százalék, 12,1 százalék és 11,9 százalék volt.

Kedden az ipari termelői árak áprilisi és a beruházások első negyedévi alakulásáról kapunk tájékoztatást. Piaci konszenzust nem ismerünk, így csupán az előző adattal szolgálhatunk: márciusban az ipari árak átlagos szintje 6,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a beruházások volumene 2010. negyedik negyedévben éves összevetésben 7,8 százalékkal esett vissza.

Kedden érdemes az MNB honlapjára is ellátogatni, megjelennek ugyanis a hónap utolsó napján esedékes statisztikák: a hitelintézetek összevont mérlegének, a háztartási és (nem pénzügyi) vállalati kamatlábaknak, valamint nemzetközi tartalékoknak az áprilisi alakulásáról. Ezeken túl a háztartások és az államháztartás pénzügyi számláinak első negyedévi összefoglaló mutatóit is megismerhetjük.

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (is) szerdán teszi közzé a májusi beszerzési menedzser index (BMI) értéket. A mutató áprilisban 56,9 ponton állt, az új megrendelések részindexe azonban 60 fölött, ami akár optimizmusra is okot adhat. (Az 50 pont feletti értékek bővülést jeleznek.)

A KSH csütörtökön közzéteszi a részletes márciusi (illetve január-márciusi) külkereskedelmi forgalmi adatokat. A május 10-én közzétett előzetes becslés szerint a márciusi többlet 831 millió euró volt.

Pénteken a nemzetközi turistaforgalom első negyedéves sarokszámait ismerjük meg. Tavaly év/év alapon kissé romlott a statisztika: 39,9 millió külföldi érkezett hazánkba, 2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Régiós adatok: bemutatja bizonyítványát az osztályelső

Hétfőn ülnek össze a Moszkvában Bank Rosszii döntéshozói, hogy – a várakozások szerint legalábbis – 8,25 százalékon hagyják az alapkamatot.

A hét legfontosabb régiós adatsora kedden érkezik: a lengyel statisztikai hivatal közzéteszi az első negyedéves GDP-jelentést. Közép-Európa legnagyobb gazdasága a piac szerint nem lassított: az éves ütem a 2010. negyedik negyedévi 4,5 százalék után a konszenzus szerint 4,4 százalék volt. A lengyel gazdaság szekerét nem csupán egy ló húzza: a Barclays elemzői az exportot és a lakossági fogyasztást jelölik meg mint a fő húzóerőket (és 5,5 százalékos adatot várnak), a Citigroup szakemberei a beruházások volumenének növekedését emelik ki. Az ütem ugyanakkor nem mindenki szerint tartható: a Danske Bank üveggömbje szerint az éves GDP-növekedés 2010 egészében „alig” haladja csak meg a 4 százalékot, 2012-ben pedig jóval 4 százalék alá csökken.

Kedden a lengyel GDP-adat mellett a szerb ipari termelés áprilisi mutatóit is közzéteszik. Bár déli szomszédunk a héten feltehetően nem emiatt jelenik meg a médiában, azért jelezzük: a volumen márciusban 7,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Igaz, hogy Szlovénia „hivatalosan” már Nyugat-Európához tartozik, de említsük meg itt: Ljubljanában is kedden teszik közzé az első negyedéves GDP-adatot. A fejlett gazdaságoknál a negyedéves rátára figyel a piac, amely a szlovén mutatót a 2010. negyedik negyedévi 0,6 százalék után 0,8 százalékra várja.

Pénteken a cseh és a román áprilisi kiskereskedelmi forgalmi adatot teszik közzé. Az éves bővülés üteme Csehországban 2,1 százalékra lassult márciusban (a februári 6,5 százalékról), a piac szerint áprilisban újra fölfelé indul. Keleti szomszédunknál márciusban 5,8 százalékos visszaesést regisztráltak év/év alapon (a februári 5,2 százalékos mínusz után), a piac keresi a javulásra utaló jeleket, de egyelőre nem találja.

Ünnepek: háborús hősök, tavasz, Krisztus mennybemenetele

A héten egy-egy napra több fontos piac is bezár. Hétfőn az Egyesült Államokban a háborús hősökre emlékeznek (Memorial Day), az Egyesült Királyságban pedig a május utolsó hétfőjére eső „Spring Bank Holiday” miatt lesznek zárva a piacok.

Krisztus mennybemenetelének napján (a Húsvét utáni 40. nap, Áldozócsütörtök) Franciaországban is zárva lesznek a piacok. Dániában csütörtök és péntek is ünnep.

Nyugat-Európa: BMI, GDP és még néhány százalék

Az Eurostat kedden két fontos tájékoztatót tesz közzé. Az eurózóna-beli infláció májusra vonatkozó első becslésben az EU-harmonizált éves sarokszámot pénteken délelőtt az áprilisival megegyező szintre, 2,8 százalékra várta a piac. Az azóta közzétett német jelentés azonban meglepetést keltett (a legnagyobb európai gazdaságban a vártnál kisebb volt a drágulás), kedden meglehet, a csökkenésről is mint a konszenzusnak megfelelő adatról számolunk be.

A másik keddi európai adatsor az áprilisi munkaerőpiaci jelentés lesz. A közös pénzt használó blokkban a ráta a konszenzus szerint az év negyedik hónapjában – csakúgy, mint januárban, februárban és márciusban – 9,9 százalékon állt. (A negyedéves csúcs a 2010. július-szeptemberi 10,1 százalék volt.)

A német statisztikai hivatal kedden már a májusi munkaerőpiaci adatsort közli. A ráta az elemzők szerint tovább csökken: az áprilisi – közel két évtizedes mélypontot jelentő – 7,1 százalékról 7,0 százalékra.

Svájcból kedden GDP-adatsor érkezik. Az alpesi gazdaság 2010 negyedik negyedévében 0,9 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest; 2010 első három hónapjában – az exportőröket negatívan érintő frankerősödésnek is betudhatóan – az ütem 0,7 százalékra lassult.

Szerdán és pénteken a májusi BMI-kre figyel a piac. Az eurózóna mutatóit a Markit teszi közzé. A május 23-án közzétett első becslés vaskos negatív meglepetés volt: a feldolgozóipar mutatója az áprilisi 58,0 pontról 54,8 pontra, a szolgáltatószektoré 56,7 pontról 55,4 pontra csökkent, az előbbi hét-, az utóbbi öthónapos mélypontot jelent. A szolgáltatószektor BMI-jét 56,9 pontra, a feldolgozóiparét 57,5 pontra várta a piac „eredetileg”, a csalódás után pedig már senki nem számít érdemi revízióra, így szerdán (feldolgozóipar) és pénteken (szolgáltatószektor) csak megerősítésre számítanak az elemzők.

USA: jön a nagy munkaerőpiaci adat

A hét legfontosabb makroadatát pénteken teszi közzé a washingtoni munkaügyi minisztérium: kiderül, hogyan változott a munkahelyek száma májusban a nem mezőgazdasági szektorokban. Az elemzők egyetértenek abban, hogy az áprilisi, 244 ezres bővülést nem sikerült megismételni (a konszenzus 200 ezer környékén mozog), de ez is elég lehet ahhoz, hogy a munkanélküliek aránya, amely áprilisban váratlanul 0,2 százalékponttal, 9,0 százalékra emelkedett, újra 8,9 százalékra csökkenjen. (A versenyszférában az áprilisi 268 után az elemzők szerint májusban 220 ezerrel nőtt az álláshelyek száma.)

Kedden a Conference Board fogyasztói bizalmi indexének májusi értékét ismerjük meg. Az amerikai fogyasztó hangulatát az újra 9 százalékos munkanélküliség és a vagyonába rendre beleharapó lakásárcsökkenés negatív, az üzemanyagárak – elmúlt hetekben tapasztalható – csökkenése pozitív irányban befolyásolhatta. Ezek eredőjeként a piac az áprilisi 65,4 pont után 66,5 pontot vár.

Az Institute of  Supply Management általában ugyanazon a  napon publikálja az amerikai beszerzési menedzser-indexeket, mint amelyen a Markit a végleges európai adatokat közzéteszi. A piac a feldolgozóipar mutatóját az áprilisi 60,4 pont után 58,0 pontra várja, a csökkenés az elemzők szerint a japán katasztrófáknak – és mindenekelőtt azok autógyártásra gyakorolt hatásának – tudható be. Ez nem könnyen becsülhető, annyit mindenesetre tudunk, hogy az autószektor az USA feldolgozóiparának körülbelül 6 százalékát adja.

Pénteken a szolgáltatószektor mutatójáról libben fel a fátyol: a itt a piac emelkedést valószínűsít: az áprilisi 52,8 pont után 54,5 pontot. Az IHS Global Insight üveggömbje szerint ez a mutató is csökken (fél pontot), jelezve, hogy a világ legnagyobb gazdaságának lendülete 2011-ben valamelyest megtört.

Japán, India: ipar, GDP

A japán ipari termelés volumene a katasztrófák hónapjában soha nem látott mértékben, 15,5 százalékkal esett vissza az előző hónaphoz képest. Áprilisban a gyenge bázisról az elemzők szerint szerény bővülés következett (a konszenzus 2,2 százalékos a havi ütem) – kedden kiderül.

Csakúgy, mint a munkanélküliség áprilisi szintje: a ráta az előző hónaphoz képest a piac szerint 0,1 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett.

Szintén kedden fut be az első negyedévi indiai GDP-adatsor. Az éves ütem az elemzők szerint lassult: a 2010. negyedik negyedévi 8,2 százalékról 8,1 százalékra.

Néhány további kamatdöntés

Az orosz kamatdöntést már említettük. A kolumbiai (hétfő), a kanadai (kedd) és a thaiföldi (szerda) irányadó ráta alakulásáról nem biztos, hogy az elsők között sietünk majd beszámolni. Aki nem az időjárással akarja indítani a társalgást, jó, ha tudja: Kanadában tartást vár a piac (1 százalékon), Kolumbiában és Thaiföldön viszont 25 bázispontos szigorítást: 3, illetve 4 százalékra.