Az MNB szakértői által készített inflációs jelentés szerint az inflációs folyamatokat az erősödő költségsokkok és a gyenge belföldi kereslet kettőssége határozza meg. Az idei év nagy részében a nyersanyagárak (elsősorban az olaj- és élelmiszerár-emelkedés) még magasan tartják az inflációt, így 2011-re éves átlagban 3,9 százalékos fogyasztói inflációt vár a jegybank. Jövőre a gyenge belföldi kereslet hatására az infláció csökkenését várja az MNB, így éves átlagban 3,6 százalékos áremelkedési ütemet prognosztizál.
 
Az előrejelzés alappályája szerint a jelenlegi kamatszint huzamosabb fenntartásával 2012 végére elérhető az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos inflációs cél.

MNB

A legutóbbi, márciusi előrejelzéshez képest a jegybank gyengébbnek ítéli meg a magyar gazdaság növekedési kilátásait, a kibocsátás az elkövetkező két évben a potenciális szintje alatt marad. Az MNB 2011-ben 2,6 százalékos, míg 2012-ben 2,7 százalékos növekedésre számít. A fiskális fenntarthatóság és a hosszabb távú növekedési feltételek egyidejű javítása érdekében meghozott kormányzati intézkedések átmenetileg mérséklik a lakossági jövedelmek bővülését. Az európai adósságválság miatti árfolyam-bizonytalanság a háztartásokat óvatossági megtakarításaik növelésére ösztönzi.

Virág Barnabás, az MNB inflációs jelentését készítő csapat vezetője szerdán elmondta: a külső környezet alapján magas költségsokkokra, így magas nyersanyagárakra lehet számítani, ezek rövidtávon az inflációra is hathatnak. A jegybanki szakértők megítélése szerint a külső kamatkörnyezet fokozatos szigorodása is várható, így például az Európai Központi Bank kamatemelésére lehet számítani, emiatt a magyar és a külső piacok kamatkülönbözete mérséklődhet.