szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a költségvetés módosítását.

Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága a költségvetés módosítását, a parlamenti testület a kormánypárti képviselők igen szavazatával támogatta a javaslatot.

Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára hétfőn, a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának ülésén elmondta, hogy a stabilitási tartalékkal összefüggő költségvetési törvénymódosítási javaslat azért nem tartalmazza a Mol-részvények vásárlása miatti költségvetési hiánynövekedést, mert az utóbbit rendező módosítást még nem hirdették ki az új javaslat benyújtásakor.

A költségvetéshez két módosító is érkezett: a parlament múlt hétfőn fogadta el azt, amely a Mol-részvények vásárlásával összefüggésben módosította az idei büdzsét. E szerint a részesedés-vásárlás az államháztartási törvény szabályai szerint növeli a költségvetési hiányt: a központi költségvetés ez évi kiadási előirányzata 498,6 milliárd forinttal 14.337,2 milliárd forintra, a hiány pedig 1.184,2 milliárd forintra nő. A köztársasági elnök a törvénymódosítást június 24-én, pénteken hirdette ki.

AP Photo/ Yves Logghie

A nemzetgazdasági miniszter pedig még ezt megelőzően, június 22-én terjesztette az idei büdzsé újabb módosításának tervezetét az Országgyűlés elé, ebben azt indítványozta, hogy az idénre tervezett bevételek vélhető elmaradása miatt a stabilitási tartalék részeként korábban zárolt összegeket vonják el a költségvetési fejezetektől. A fejezetek idei támogatása összesen 182,1 milliárddal csökken, az idei hiánycélt a módosítás nem érinti, az továbbra is 685,6 milliárd forint - szögezi le az előterjesztés.

Banai Péter a bizottság ülésén azt mondta: az új, a stabilitási alappal összefüggő javaslatban ezért szerepel az eredeti hiányösszeg, mert a főösszegek meghatározásánál még nem tudták figyelembe venni a Mol-részvények vásárlása miatti törvénymódosítást, amely csak a köztársasági elnök aláírása után lett hatályos.

A módosítás indokaként a helyettes államtitkár kifejtette: a kormány elkötelezett a fenntartható államháztartási gazdálkodás és az államadóság csökkentése mellett, ezt a célt szolgálta a reálisan megtervezett 2011. évi költségvetési törvényjavaslat és a Széll Kálmán-terv elkészítése. Hozzáfűzte: a 2010-2011 fordulóján kirajzolódott, a költségvetés számaira kockázatot jelentő világgazdasági, uniós adósságválság folyamatai miatt döntött a kormány február elején a stabilitási alap létrehozása mellett.

Kiemelte: az áprilisban nyilvánosságra hozott konvergenciaprogram már tartalmazta a zárolt összegek elvonását, most a költségvetési törvényjavaslat átvezeti ezeket a kiadáscsökkentő lépéseket a fejezeteken. Mint mondta: a bevételek csökkentése nem feltétlenül jelenti azt, hogy azok csak a javaslatban szereplő mértékben teljesülnek. Kérdésekre válaszolva közölte: a tárca elkészít és a bizottsághoz benyújt egy, a fejezetek kiadásainak csökkentését tételesen részletező táblázatot.

Az előterjesztés bizottsági vitájában a szocialista képviselők úgy vélekedtek: helyes, ha a kormány látva a problémákat korrekciót hajt végre, de a reagálás mikéntje vitatott, hiszen a kormány hibás gazdaságpolitikája miatti költségvetési tervezési kudarc egyértelmű. Veres János (MSZP) azt mondta: látható volt a költségvetés tavalyi elfogadásakor is, hogy azt nem jól tervezték meg.

A kormánypárti képviselők szerint a 2011. évre vállalt költségvetési hiány teljesülése elengedhetetlen, az biztosítja, hogy a hektikus világgazdasági pénzügyi folyamatok mellett Magyarország a "stabilitás szigete" maradhasson. Leszögezték: fontos, hogy a korrekció képességével bír a kormány. Dancsó József (Fidesz) kiemelte: a világgazdasági folyamatok gyorsan változnak, azok a költségvetés tavalyi tervezésekor még nem voltak láthatók, a 3 százalék alatti költségvetési hiány tartása miatt viszont korrigálni kell a büdzsét. Szerinte a februári zárolás óta a minisztériumok a szűkülő források mellett újratervezhették a feladataikat.

Banai Péter válaszában azt hangsúlyozta, a kormány felelősen járt el, amikor az év közben felmerült kockázatokra reagált. Alázúzta: tavaly, a büdzsé készítésekor a független szervezetek is úgy vélekedtek, a kabinet reálisan tervezte meg a költségvetést. Kiemelte, nincs szükség pótköltségvetés készítése, erre akkor sem lett volna, ha a két költségvetési módosítását egy javaslatban terjesztik be. A különválasztást az indokolta - tette hozzá -, hogy a Mol-részvényvásárlás egyszeri ügylet volt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!