szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A jegybank nem nyereségérdekelt szervezet, nem az eredménye mutatja meg a sikeres működést - közölte Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának hétfői ülésén, ahol az MNB 2010. évi gazdálkodásának vesztesége volt a téma. Járai Zsigmond, az MNB felügyelő bizottságának elnöke szerint "olyan jogszabálysértések" is történtek a jegybankban, amelyeket "az ügyészségnek kellene vizsgálnia". Szíjjártó Péter a bizottság elnökeként az MNB gazdálkodására vonatkozó dokumentumokat kért be Simor Andrástól, aki jelezte, átadja azokat.

Simor András felhívta a figyelmet: 2006 óta drámaian csökkentek a szervezet költségei. Járai Zsigmond, az MNB felügyelő bizottságának (fb) elnöke azt mondta: a tavalyi 41,5 milliárd forintos veszteségben lényeges szerepet játszott a nem megfelelő gazdálkodás.

Simor András az MNB 2010-es gazdálkodásával kapcsolatban leszögezte: a jegybank vesztesége egyúttal az állami költségvetés nyeresége is. Így például a jegybank mérlegében a forint erősödése az MNB-nek veszteséget, a gyengülés nyereséget okoz, míg az állami költségvetés esetében ez pont fordítva van, a forint erősödése a büdzsének kedvező - hívta fel a figyelmet.

Járai Zsigmond és Simor András
Bánkuti András

A jegybankelnök kiemelte: hivatalba lépése óta, 2006 és 2010 között a gazdálkodásban 13 milliárd forintot takarítottak meg, annyit, amennyi az MNB tavalyi működési költsége volt.

Járai Zsigmond kiemelte: az fb megállapította, hogy az MNB mérlege a számviteli előírásoknak megfelelően készült, ám az fb a vizsgálata során többször korlátokba ütközött, ezért érdemes lenne a jegybanktörvény módosításával az fb hatáskörét bővíteni. Leszögezte: a jegybank a rá vonatkozó függetlenséget önkényesen értelmezi, például a vezetőik körében a bérek jóval meghaladták az állami szektorra vonatkozó előírásokat és kereskedelmi bankszektorban alkalmazott béreket.

Járai szerint ezzel olyan jogszabálysértések is történtek a jegybankban, amelyeket az ügyészségnek kellene vizsgálnia, mert a függetlenség jegyében a jegybank számos intézkedést hozott, amely nem felel meg a társadalmi felelősségvállalásnak, hiszen a válság időszakában nem lett volna szükség béremelésre, arculatváltásra, gépkocsi-beszerzésre, kommunikációs tanácsadó alkalmazására. Járai Zsigmond közölte: a jegybank az fb megállapításait figyelmen kívül hagyta.

Simor András erre megint elmondta: az MNB gazdálkodásának sikerességét bizonyítja, hogy a 2006-os költségszinthez képest egy év működési költségeit takarították meg az elmúlt négy évben. A jegybankelnök beszélt arról is, hogy 2006 óta csökkentek a kommunikációs költségek is, 2006-ban e célra a mintegy 400, 2010-ben pedig 316 millió forintot költöttek.

Szijjártó Péter, az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának alelnöke azt javasolta: kérjék be az MNB-től az arculatváltással és több kommunikációs szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat, illetve Braun Róbert kommunikációs tanácsadó szerződését. A fideszes képviselő szerint erre az MNB felügyelő bizottsága elnöke, Járai Zsigmond által a bizottság ülésén elmondott több új információ miatt van szükség. 

A javaslatról a testület külön nem szavazott, mert Simor András jegybankelnök jelezte: a dokumentumok össze vannak készítve, ezeket átadják a bizottságnak. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a bizottság nem a lényeggel foglalkozik, mert - mint mondta -, ha azt tette volna, gratulálnia kellett volna a jegybanknak a takarékos gazdálkodáshoz.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!