Kétszáz forintos kenyér, négyszáz forintos benzinár, és most, a 246 forint fölött is járó svájci frank árfolyam – az elmúlt években több „lélektaninak” nevezett határ is megdőlt, a fogyasztói, befektetői magatartáson radikális változást mégsem lehetett tapasztalni. Nem tudunk mit tenni, vagy igazából nem is léteznek ilyen határok? – erre voltunk kíváncsiak.

Duronelly Péter a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint egyértelműen beszélhetünk lélektani határokról, ilyenek „egyénileg is mindenki számára léteznek”. A pénzpiacokon egyes fontos szintek megugrásakor, vagy éppen a nagyobb töréspontoknál szokták ezt a jelenséget emlegetni, amikor az árfolyammozgásnak komolyan érezhető hatásai is lehetnek.

Pánikreakciók

Duronelly Péter szerint lehetséges, hogy a svájci frank kapcsán ez abban fog megnyilvánulni, hogy hirtelen tömegesen jelentkeznek majd a frankhitelesek közül azért, hogy átmeneti időszakra rögzítsék hiteleik árfolyamát – még akkor is, ha tisztában kell lenniük azzal, hogy ezzel további adósságot halmoznak fel a későbbiekre.

Garai László szociálpszichológus szintén úgy látja, hogy van lélektani határ, amely „természetes módon is kialakul mindannyiunkban, de persze hatással lehetnek rá egyéb tényezők is”. A közgazdasági alaptétel Garai László szerint, hogy ahogyan nő az ár, úgy csökken a vásárlási kedv, azonban a lélektani határ könnyen „bekavarhat”, ahogy a pszichológus fogalmazott.

A frászt hozzák ránk mostanában az árak, árfolyamok: ki, mikor sokall be?

AP

A szociálpszichológus egy példával vázolta fel, hogy mi is az, amit lélektani határnak lehet nevezni: ha egy termék, amelyet használunk, 100 forintba kerül, és adott mennyiséget használunk belőle, nem fogunk változtatni ezen a szokásunkon akkor sem, ha az ára 101 forintra emelkedik, sőt 150 forint esetében is maximum a mennyiséget csökkentjük. Azonban ha az árucikk értéke 99 Ft-ról emelkedik 100 Ft-ra, máris lélektani határnak lehet nevezni a váltást, amire rájátszik az is, hogy kétjegyűből háromjegyűre változik az érték, ennek a jelenségnek pedig a tényleges drágulás mértékénél nagyobb hatása van a fogyasztásra.

A csillagos ég?

A svájci frank esetében azonban a szokás is megteremtheti ezt a határt, hiszen ha hitelfelvevőként hozzászoktunk egy adott értékhez, amelyet törlesztenünk kell, akkor már kisebb emelkedések is határvonalat jelenthetnek – magyarázta Garai. Az sem elhanyagolható szociálpszichológiai szempontból, hogy a gyakran emlegetett lélektani határ egy természetes, belső érzés, amelyet magunktól is érzékelünk, pl. a boltban vásárolva, ha a megszokott árakban olyan változást tapasztalunk, amelyre már nem bólintunk rá olyan könnyedén. Ehhez a természetes hatáshoz járulhat hozzá, ha ezt a határt folyamatosan emlegetjük, félünk tőle.

Hogy mi történik a kitűzött határ átlépése után? Ahogy Garai László fogalmazott, „nem a vásárlási kedv, hanem a vérnyomásunk növekszik”, Duronelly Péter szerint pedig ilyen esetben tömeges hitelbefagyasztás várható, azonban az első sokkot követően mindig van újabb és újabb lélektani határ. Az igazgató szerint egyelőre nem lehet tudni, hogy a svájci frank következő ilyen „töréspontja” milyen értéknél lesz.