"Komoly piaci pozíciót jelent, ha egy ország GMO-mentesen termel"

"Komoly piaci pozíciót jelent, ha egy ország GMO-mentesen termel"

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
InfoRádió
Tetszett a cikk?

Lengyelország és Szlovákia példája bizonyítja, hogy az Európai Unió nem írta le a kelet-európai cukorgyártást - mondta az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának fideszes elnöke. Font Sándor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság hírének nem ártott a GMO-ügy.

Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának fideszes elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, miért volt fontos, hogy a génmódosított vetőmag miatt ötezer hektár kukoricavetést beszántsanak. Ez elsősorban a magyar termények GMO-mentes igazolása miatt fontos: "Ma komoly piaci pozíciót jelent, ha egy ország tud garantáltan GMO-mentesen termelni" - figyelmeztetett a politikus, aki szerint a magyar mezőgazdaság jó hírének nem ártott az ügy, a legélesebb szemű kritikusok is elismerték, hogy a lehető legmegfelelőbb módon jártunk el.

A kormány döntése értelmében azok a termelők, akiknek a termését meg kellett semmisíteni, 360 ezer forintos kártérítést kapnak hektáronként, és az állam átvállalta tőlük a pereskedés, illetve egyezkedés terhét is fajtatulajdonossal vagy az első magyarországi forgalmazóval szemben. Utóbbiak kötelessége ugyanis garantálni a GMO-mentességet.

©

Az érintett ötezer hektárnyi földön egyébként már ősszel vetni lehet - tette hozzá Font Sándor.

Font beszélt a Magyarországi cukorhelyzetről is: Lengyelországban és Szlovákiában mind a mai napig vannak működőképes cukorgyárak, nem áldozták fel olyan mértékben ezt az iparágat, mint mi, nálunk ugyanis a kelet-európai szektort leírták a nyugatiak, akik tudták, hogy a gyárak mellett piacot is vásárolnak.

A magyar termelők azonban a lengyel és szlovák példából kiindulva azt gondolják, van realitása annak, hogy gazdaságosan lehessen nagyobb mennyiségben is cukorrépát termelni itthon, hiszen a jelenlegi igen alacsony, százezer tonnás kapacitással működő kaposvári gyárnak is tudnak szállítani.

A kutatók szerint viszont ha nem változnak meg a jelenlegi uniós szabályok, akkor nem lesz érdemes cukorrépát termeszteni Magyarországon - pontosabban: máshol sem - vélekedett Font Sándor, aki emlékeztetett arra, hogy az átvételi ár az egész EU-ban 26 euró tonnánként, és ezt alacsonynak tartják a termelők, uniós csatlakozásunkkor pedig lemondtunk a cukortermelés kétharmadáról, így a mai kvóta szerint évente mindössze százezer tonna cukor állítható elő Magyarországon.