Saját kezűleg írhatja bele Orbán az egy kulcsot az adóalkotmányba
Szinte biztosra veszik a Fideszben, hogy az egykulcsos adó bekerül abba az adóalkotmánynak nevezett sarkalatos törvénybe, amelynek Orbán Viktor a felelőse. A miniszterelnök a párton belüli konfliktusokat is vállalva szeretné kétharmadossá tenni a közteherviselés alapvető szabályait, hogy évtizedekre előre "stabilizálja" az ország gazdaságpolitikáját.
„Egy ponton terjesztem ki a kétharmados törvények körét: a gazdasági törvények terén. És nem csinálok titkot abból, hogy ebben a vonatkozásban megkötöm a következő kormány kezét. És nemcsak a következőét, hanem a következő tízét" – mondta június közepén Orbán Viktor a Kronen Zeitung osztrák napilapnak. A miniszterelnök az interjúban a januárban hatályba lépő új alaptörvénynek arra az európai fórumokon és az ellenzéki pártok által sokat bírált passzusára utalt, amely kiköti, hogy „a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg”.
A hvg.hu kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy az új alkotmány e paragrafusának kibontása egy – a parlament által tavaly elfogadott médiaalkotmány mintájára kidolgozott – külön „adóalkotmány” megalkotását fogja jelenteni, amit a többi sarkaltos törvénnyel együtt ősszel terjesztenek az Országgyűlés elé. Ahogy a többi kétharmados törvényeknek megvannak a kijelölt felelősei, úgy az adóalkotmánynak is megvan az ügygondnoka: a tervezeten személyesen a miniszterelnök dolgozik.
Információink szerint a kormányfő szeretné, ha az adóalkotmány leszögezné, Magyarországon egykulcsos, arányos adórendszer működik. Kormányzati források szerint ebben nagy szükség lesz a miniszterelnök-pártelnök meggyőző erejére, a politikai egyeztetésekre, mert a Fidesz elnökségében és a parlamenti képviselőcsoportban is vitatják, hogy ennek valóban kétharmadosnak kell lennie (lásd keretes írásunkat).
| A miniszterelnök a "végsőkig ragaszkodik" hozzá |
Az egyik adókérdésekkel foglalkozó fideszes szakpolitikus a hvg.hu-nak azt mondta, a frakcióban többen attól tartanak, hogy az egykulcsos adórendszer adótörvénybe illesztésével a saját kezét is megkötné a kabinet. Azzal számolnak ugyanis, a következő ciklusban – esetleg feles parlamenti többséggel – is ők kormányozhatnak, márpedig nem lehet tudni, hogy addig milyen fordulatot vesz a világgazdasági válság. Mások szerint az egykulcsos adó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s bár lehet, hogy idővel felpörgeti a gazdaságot, egyelőre azt a benyomást kelti a társadalomban, hogy a Fidesz szegényellenes politikát folytat, így nem kéne egy sarkalatos törvénnyel ismét feleleveníteni a róla szóló vitát. Információink szerint az egykulcsos rendszer bevezetése után főleg az egyéni választókerületek képviselői elégedetlenkedtek a frakcióban: arra hivatkoztak, számtalan visszajelzést kaptak a választóiktól, hogy az új adózási szisztéma miatt rosszul jártak, ráadásul a közszolgák bérkompenzációja is hónapokat késett, ami további társadalmi feszültségeket okozott. „Az egykulcsos adó a második Orbán-kormány gazdaságpolitikájának alapeleme, melyhez a miniszterelnök a végsőkig ragaszkodik, és ezt a képviselőink is jól tudják. Nagy valószínűséggel benne lesz az adóalkotmányban” – valószínűsítette egy kormányzati forrás, hogyan zárul majd a vita a Fideszben. |
„Már előre hallom az érveket”
„A Magyarországról szóló [nemzetközi] jelentésekből kiderül, hogy mindig Magyarországon futja be a legnagyobb cikcakkokat, nem stabil a gazdaságpolitika” – indokolta a TV2-nek adott május 31-ei interjúban Orbán Viktor, miért tartja fontosnak, hogy a közteherviselés szabályait kétharmadossá tegyék. A kormányfő ekkor jelentette be azt is, hogy annyira kiemelt ügynek tartja a kérdés rendezését, hogy a törvényjavaslat megalkotását magára osztotta.
A parlamentben a Fidesz és a KDNP által április 18-án megszavazott új alaptörvény 40. cikkelyét az ellenzéki pártok – különösen az LMP és az MSZP – azért bírálták, mert szerintük a következő kormányok kénytelenek lesznek a jelenlegi gazdasági miniszter, Matolcsy György által kijelölt gazdaságpolitikát folytatni. Az ellenzéki erők egyike sem ért egyet az egykulcsos adórendszerrel, ahogy a magánnyugdíjkasszák vagyonának államosítását is kritizálták – az MSZP elnöke, Mesterházy Attila a vonatkozó törvényt megtámadta az Alkotmánybíróságnál.
A közteherviselési törvények kétharmadossá tételét európai képviselők is bírálták az új alkotmányról szóló európai parlamenti vitanapon. Az alaptörvényt véleményező jogi kérdésekkel foglalkozó szaktestület, a Velencei Bizottság szerint aggodalomra ad okot, hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak szabályozni számos olyan kérdést, amit rendszerint egyszerű többséggel szoktak eldönteni.
Orbán Viktor június elején a TV2-nek azt mondta, számít külföldi és hazai kritikákra: „már előre hallom az érveket, a saját ellenérveimet is természetesen”. Ennek ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugdíj-, az adó- és költségvetési rendszer néhány alapvető szabályát kétharmadossá tegyék, mert évtizedekre előre stabilizálni akarja a gazdaságpolitikát.
Beékelik az alkotmány és az adótörvények közé
„Az ellenzéki állításokkal ellentétben nem az áfa- vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény lesz kétharmados, hanem beékelünk egy köztes törvényt az alkotmány és pénzügyi tárgyú jogszabályok közé, amely a legfőbb közteherviselési alapelveket fekteti le” – mondta a hvg.hu-nak a sarkalatos törvények előkészítésére rálátó, az ügy bizalmas jellegére hivatkozva neve elhallgatását kérő kormányzati forrás. A szakember azt állította, bár Orbán Viktornak jogi végzettsége van, a kodifikációt nem ő fogja végezni, a kormányfő csak a politikai egyeztetéseket viszi.
A szakpolitikus szerint az adókedvezményeket, vagy a részletszabályokat felesleges lenne kétharmadossá tenni, egy ilyen törvényt biztosan elmeszelne az Alkotmánybíróság, hiszen az új alaptörvény is leszögezi: csak az alapvető közpénzügyi szabályok lehetnek kétharmadosak.
Információink szerint a Fideszben adóalkotmánynak nevezett kétharmados törvény lényegében egy rövid, paragrafusokba öntött elvi nyilatkozat lesz. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a törvényben helyet kap majd a gyerekek után járó adókedvezmény, és a tervezet leszögezi majd, hogy a nyugdíjrendszer két pilléren nyugszik: az állami alapon és az önkéntes pénztárakon. Az utóbbi passzus lényegében megismételné az alkotmány XIX. cikkelyét, amely leszögezi, hogy "az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő".
Bekerülhet a törvénybe a költségvetés-tervezés néhány alapszabálya is. Az áprilisban elfogadott alaptörvény szerint az Országgyűlés nem fogadhat el olyan költségvetési törvényt, amelynek következtében az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. Az alkotmány azt is kiköti, hogy mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, csakis olyan büdzsé készíthető, amely az államadósság csökkentését tartalmazza. A tervezet – az alkotmányhoz hasonlóan – várhatóan az időskori létbiztonságra, a kiszámítható tervezésre, mint állampolgári jogra fog hivatkozni.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
MSZP: létkérdés az egykulcsos szja megváltoztatása
"Az igazságtalan, egykulcsos adórendszer megváltoztatása létkérdés a gazdasági-társadalmi válságból vezető kiút szempontjából" – olvasható az MSZP hétfői közleményében. A szocialisták remélik, hogy az LMP is támogatni fogja az erre vonatkozó, már többször benyújtott javaslatukat.
LMP: meg kell szüntetni az egykulcsos adót
Az LMP szerint a kormánynak meg kellene szüntetnie az egykulcsos adórendszert és az így keletkező többletforrásokat járulékcsökkentésre és ezen keresztül munkahelyteremtésre kell fordítani - reagált a hétfői nagyköveti értekezleten elhangzott miniszterelnöki beszédre az ellenzéki párt szóvivője.
Miért tartja sikernek az egykulcsos adót Matolcsy György?
Az egykulcsos családi adórendszert akkor lehet megítélni, ha együtt vizsgáljuk a hatékonysági és a társadalmi szempontokat. A miniszter nem helytálló álláspontot képvisel az állam újraelosztó szerepéről és az igazságosságról.
Bod Péter Ákos: az egykulcsos adó nem érte el a célját
Az egykulcsos személyi jövedelemadó nem érte el a célját és vitatható a filozófiai alapja is - mondta a Duna Tv műsorában Bod Péter Ákos közgazdász. Beszámolt arról is, hogy az Orbán Viktorral lezajlott egyeztetésen a közgazdászok elmondták, a költségvetési deficitet szigorúan kell venni. Erre vonatkozóan javaslatok azonban nem hangzottak el a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen.
Egykulcsos adó: másoknak bejött, nekünk miért nem?
Legkésőbb ezen a héten mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar gazdaság stabilitásának megőrzése érdekében elkerülhetetlen a költségvetési kiigazítás következő hulláma. A kormányzati kommunikáció e tekintetben világos: minthogy az államadósság csökkentése, ezzel összefüggésben pedig az államháztartási hiány alacsony szinten tartása marad a vezérfonál, a tervezettnél alacsonyabb gazdasági növekedés mellett költségvetési egyenlegjavító lépések következnek.
