A megállapodást Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója jelentette be kedden, az Északi Áramlat vezeték feltöltésének megkezdése alkalmából tartott ünnepségen. A közlés szerint erről Miller az ENI vezetőjével, Paolo Scaronival szeptember 5-én állapodott meg. A Déli Áramlat tulajdoni részeinek megoszlásából mindössze annyi volt ismert, hogy a legutóbb csatlakozó Wintershall márciusban memorandumot írt alá a Gazprommal 15 százalék megszerzéséről. Miller szerint a részvényesi megállapodás aláírása szeptember 16-án, a Szocsiban tartandó gazdasági fórumon várható.

hvg.hu

A Gazprom és az ENI, a két kezdeményező között évek óta húzódtak a tárgyalások a részek megosztásáról. Eredetileg arról volt szó, hogy mindkettő 10-10 százalékot ad saját részéből az EdF-nek, de a Gazprom ezek szerint végül megőrizte pozícióját az ENI-vel szemben. Szakértők szerint az ENI engedékenységének egyik oka lehet, hogy az olasz konszern nem akart még több kockázatot vállalni, noha nincs még megállapodás a vezetéken érkező gáz értékesítésének megosztásáról sem. A jelenlegi fő kockázat, hogy Törökország még mindig nem járult hozzá, hogy a vezetéket lefektessék felségvizein a Fekete-tengeren, és így a projekt eddig közölt ára még jelentősen megemelkedhet. Más szakértők szerint az ENI minden bizonnyal különféle kedvezményeket és preferenciákat szerzett a folyamatban lévő gázszállításokra: a válság idején például a Gazprom csak az olasz konszern számára jelentősen leszállította az át nem vett gázért (take or pay) számlázott összeget.

A Kommerszant szerint az ENI része még tovább csökkenhet: Miller tavasszal a német E.On esetleges csatlakozásáról beszélt, de a Kommerszant forrásai szerint a két konszern kapcsolatai azóta megromlottak. A német vállalat ugyanis augusztusban bejelentette, hogy keresetet nyújtott be a Gazprom ellen a gázár miatt, ezért legalábbis a közeli jövőben aligha várható a csatlakozása a Déli Áramlathoz.

A Déli Áramlat gázvezeték a tervek szerint a Fekete-tengeren át Bulgáriába, onnan Szerbiába, Magyarországra, Szlovéniába, Ausztriába és Észak-Olaszországba vezet, leágazásai Horvátországba, Macedóniába, Görögországba és Törökországba szállítanak majd gázt. A becsült építési költség 15,5 milliárd euró, ennek kétharmadát emészti fel a tenger alatti vezetékrész építése. Az üzembe helyezést 2013 decemberére tervezik, a vezeték induláskor évi 15,75 milliárd köbméter gázt szállít majd, de 2018-ban a teljes kapacitása már évi 63 milliárd köbméter lesz.