A tanulmány szerint a skála egyik végén a GDP 8 százalékával Svájc és Ausztria áll, míg a másikon Közép- és Kelet-Európa egyes országai, ahol a GDP több mint 30 százalékát kitevő rejtett gazdaság a jellemző.

A rejtett gazdaság kétharmadát a be nem jelentett munka adja a Visa által bemutatott tanulmány szerint, a másik az adóelkerülés, mely rendszerint a készpénzes alapon működő, jövedelmüknek csak egy részét bevalló vállalkozásokhoz köthető.

A kutatás adatbázisából kiderül, hogy a legtöbb ország a be nem jelentett munka visszaszorítására, és az ehhez kapcsolódó jogszabályok és bírságok megalkotására, bevezetésére koncentrál. Számos intézkedés foglalkozik az adócsalással és a rejtett gazdasággal nyilvánvalóan összefüggésben álló bűncselekményekkel.

Kevésbé élnek azonban a felmérés szerint a készpénzhasználat korlátozásával, noha az elektronikus fizetés arányának 10 százalékkal történő növelése akár 5 százalékkal is csökkenthetné a rejtett gazdaság mértékét.

A magyar rejtett gazdaság Európa többi részével azonos sémát követ. A leginkább érintett ágazatok közé az építőipar, a kiskereskedelem, a feldolgozó ipar, a turizmus, a személyi szolgáltatások és a mezőgazdaság tartozik, ebben a szektorokban dolgoznak ugyanis jelentős számban bejelentés nélkül.

A tanulmány szerint a magyar rejtett gazdaság legfontosabb mozgatórugói "a kormányba vetett bizalom hiánya és a bonyolult adózási rendszer".

A rejtett gazdaság "készpénzalapú gazdaság", és Magyarországon, ahol hagyományosan magas a készpénzhasználat, az ennek visszaszorítására irányuló akcióterv érzékelhető eredményeket hozna.