Utalt arra, hogy korábban a piacon elterjedt olyan elképzelés, amely szerint a végtörlesztést forinthitelből is meg lehetne valósítani. Véleménye szerint ez a megoldás kifejezetten káros lett volna a pénzügyi rendszer számára. Ha csak azok törlesztik vissza a tartozásukat, akik erre saját megtakarításaikból képesek, az is plusz teher a bankszektor számára – mondta az elemző, azt azonban egyelőre nem tudta megbecsülni, hogy ez mekkora tőkeigényt jelentene a bankoknak.

Megemlítette, hogy online felmérések szerint a devizahitelesek mintegy egynegyede lenne képes saját erőből végtörleszteni a tartozását. Barta György ezt kicsit soknak tartja, személyes véleménye szerint egytizedük tudná visszafizetni a hitelét ilyen módon.

Az elemző a végtörlesztés mellett a bankokat negatívan érintő bejelentések közé sorolta azt, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban a forintban fölmerült költségeket a bankok csak forintban számolhassák fel, továbbá hogy 30 százalékos THM fölött ne lehessen hitelt nyújtani.

Barta György beszélt arról is, hogy abból, amit a miniszterelnök elmondott, még nem lehet pontosan látni, hogyan éri el a kormány jövőre a költségvetési célszámokat, bár a szavaiból kiderült, hogy a kormány mindenképpen tartja magát a 3 százalék alatti hiányhoz, sőt Orbán Viktor 2,8 százalékot is említett, mint a mostani GDP- növekedési feltételezések melletti vízválasztót.

A Magyarország által az uniónak javasolt 35 százalékos luxus forgalmiadókulcs bevezetésével kapcsolatban az elemző úgy vélekedett, kétséges, hogy a javaslatot jóváhagyja az Európai Unió. Végezetül megjegyezte: ennyire nyíltan még sosem hallottuk, hogy az OTP és az FHB mögött ott áll a magyar állam, bár kétségeink nem voltak efelől.