A szakértők szeptember 2-án távoztak a görög fővárosból, dolgavégezetlenül, és a beszámolók szerint igen feldúltan. A visszatérést szeptember 14-re, szerdára tervezték, a dpa német hírügynökség keddi jelentése szerint azonban csak jövő hétfőn folytatódik a helyszíni vizsgálat, amelynek eredményétől függ, hogy megkapja-e Athén a tavaly májusban összeállított első, 110 milliárd eurós hitel soron következő hatodik, 8 milliárd eurós részletét.

A dpa szerint a küldöttség bevárja az euróövezeti pénzügyminiszterek hétvégén, a lengyelországi Wroclawban esedékes értekezletének eredményeit, és csak ezután utazik vissza Athénba. Az EB viszont időközben egy további szakértői csoportot küld Görögországba, hogy segítse a szerkezeti átalakítást, például az egészségügyi rendszer és az adóbehajtás reformját.

Az unió és az IMF támogatása nélkül a görög állam bajba kerülhet, a pénzügyminiszter-helyettes hétfői tájékoztatása alapján már csak október közepéig van elég forrás a kötelezettségek teljesítésére, például a nyugdíjak és az állami alkalmazottak bérének kifizetésére.

A trojka illetékesei azért szakították meg a tárgyalásokat, mert elégedetlenek voltak a görög kormány reformintézkedéseivel, és úgy látták: nem teljesül a Görögország számára idénre kitűzött deficitcél. Úgy vélik, a görög kormánynak nem annyira a gazdaságot fékező új adókkal, hanem a megígért szerkezeti átalakításokkal és a privatizációval kellene segítenie az adóssággondon. A görög kormány a vártnál nagyobb gazdasági visszaeséssel indokolja az elmaradást, és a múlt hét végén mégiscsak új adót – ingatlanadót – vetett ki, mondván, hogy a leggyorsabban így lehet pénzhez jutni.

Az EB-EKB-IMF hármas a bruttó hazai termék (GDP) arányában számolva 7,6 százalékos hiányt vár el a görög vezetéstől idén, Athén azonban 8,1-8,2 százalékos deficitre számít. A trojka szakértői úgy látják, hogy az eddigi folyamatok alapján 8,8 százalék lesz a hiány, és legalább 1,7 milliárd euró értékben van szükség újabb intézkedésékre.

Közben szinte biztos, hogy a privatizációs tervek sem teljesülnek. Szeptember végéig 1,7 milliárd eurós privatizációs bevételt kellene elérni, eddig azonban csupán 400 millió folyt be, az is csak egy jóval korábban eldöntött ügylet, az OTE egykori telekom monopólium 10 százalékának értékesítése révén.