Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Miután a PSZÁF alkotmányos szervvé vált és rendeletalkotási jogot kapott, eddig 16 ilyet alkotott, ezek többsége a pénzügyi szolgáltatók adatszolgáltatásával volt kapcsolatos. Ahhoz, hogy a felügyelet rendeletalkotási joga szélesedjen - és így gyorsabban reagálhasson a piaci változásokra - az ágazati jogszabályoknak is módosulniuk kell - mondta az elnök. A PSZÁF ugyan is ezek keretei között hozhat rendeleteket - tette hozzá.
Kérdésekre válaszolva Szász Károly kifejtette, hogy a magyar pénzügyi rendszer jövedelmezősége a válság előtt magas volt, de ma már a tőkearányos jövedelmezőség nulla. A kormány szándékát a hitel kamatok transzparenciájára támogatta az elnök. Ennek szerinte két útja lehet: a kamatfelár, illetve a teljes futamidőre szóló kamat rögzítése. Beszélt arról is az elnök, hogy a pénzügyi szférában évi 200 ezer panasz keletkezik, ezek egytizede jut el a felügyelethez. Az ideális az, ha a konfliktust azok oldják meg, akik között keletkezett - tette hozzá.
Szász Károly
Bánkuti András
A bizottság általános vitára javasolta Font Sándor (Fidesz) képviselő javaslatát a helyi termelői piacok létrehozásáról. Font Sándor a helyi termelői piacot úgy tervezi, hogy azt elég bejelenteni a települési jegyzőnek, és nincs szükség hozzá engedélyre. Az MSZP-s képviselők azt hozták fel ellenérvként, hogy ezeken a piacokon akkor ellenőrizni sem lehet az élelmiszer biztonságot, illetve megjelennek ott a nagybani piacin vásárolt termékek is, és az eredeti cél az adóelkerülésbe fordul át.
Az előterjesztő ezzel kapcsolatban a bizalmi elvet hozta fel: a vevő ismeri az eladót. A kecskeméti példát is említette: a termelők egyesülete saját, bizalomerősítő logót hozott létre, de ezt csak az kaphatja meg a piacon, akit ellenőriztek előtte, hogy valóban maga termeli-e az oda hozott árut.
Rogán Antal (Fidesz) bizottsági elnök úgy vélte, hogy a hatóságok - például az ÁNTSZ - ellenőrzési joga kiterjed ezekre a piacokra is. Az LMP és az MSZP képviselők határozati javaslatait - amelyek a Paksi Atomerőmű bővítésének nagyobb nyilvánosságát szorgalmazták - elvetette a bizottság. Az atomerőmű bővítésének nagyobb nyilvánosságot követelő két határozati javaslat közül az LMP-s népszavazást, míg az MSZP-s parlamenti eseti bizottság létrehozását szorgalmazta. Mindkettőt csak az MSZP-s képviselők szavazták meg, miután az LMP képviselője nem volt jelen a gazdasági bizottság ülésén. Ez azonban kevés volt a tárgysorozatba vételhez.
