A jelenleginél jóval nagyobb ingatlanadót vethetnének ki a települési önkormányzatok jövőre, ha a parlament változatlan formában elfogadja a 2012-es adócsomagot. A tervezet szerint az építmény- és ingatlanadó a forgalmi érték legfeljebb 3 százaléka lehetne évente. Ha az önkormányzat a maximális adóterhet vezetné be, az egy 10 millió forint értékű ingatlannál már évi 300 ezer forint lenne – írja az Index.

Az ingatlanok önkormányzati adóztatása nem újdonság, helyi ingatlanadó most is létezik, annak mértékét a települések háromféleképpen határozhatják meg.

A leggyakoribb a tételes, négyzetméter alapú ingatlanadó. Az önkormányzatok egy része most is él ezzel, a legtöbb helyen azonban csak a kereskedelmi célú ingatlanokra vetnek ki ilyet. Előnye, hogy biztos bevételt jelent, mert az ingatlanok, vagyis a lakások vagy üzlethelyiségek mérete a földhivatali adatok alapján könnyen megállapítható - olvasható a lapban.

A hatályos ingatlanadóztatás egy másik, kevésbé elterjedt módja szerint az önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy nem a négyzetméterszám alapján, hanem az úgynevezett korrigált forgalmi érték alapján számítják ki az adót. Itt az ingatlan illeték szerinti értékének fele után kell 3,6 százalékot adózni, vagyis az ingatlan értékének 1,8 százaléka az adó.

Az adóztatásnak ez a módja nem túl népszerű - mondta az Index kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Az országban összesen négy település használja, többek között üdülőövezetekben, ahol hétvégi házak vannak.

Létezik az ingatlanadónak egy harmadik verziója is, itt az adó alapja az ingatlan számított értéke, azonban a jelenlegi tervezet törli ezt a lehetőséget – derül ki az Index összeállításából.

Stiller Ákos

Az egyetlen, – de jelentős – változás tehát abban áll, hogy a maximálisan kivethető adómértéket a forgalmi érték 3 százalékára emelnék. Az értékalapú adózásnál ez most 1,8 százalék, hatályát pedig a négyzetméter alapon adóztató önkormányzatokra is kiterjesztené.

A települések továbbra is dönthetnek úgy, hogy nem, vagy a maximálisnál csak kisebb kulccsal adóztatnak, illetve megmarad a választás lehetősége a terület-alapú és a forgalmi érték-alapú adókivetés között. Ez a módszer elképesztően magasra emeli majd az adóztathatóság felső határát, és jelentős feladatokat ró az önkormányzatokra –írja az Index.

Egy település ugyanis hiába döntene úgy, hogy a négyzetméter alapú adóztatást választja, kénytelen lenne minden egyes ingatlanra megbecsülni egy forgalmi értéket, hiszen a négyzetméter alapon kivetett adó sem lehetne magasabb a forgalmi érték 3 százalékánál.

A gyakorlatban ugyan a négyzetméter alapú adó jócskán elmarad a forgalmi érték maximumától, az adóalanyok azonban mondhatnák, hogy nem fizetik meg addig a teljes sarcot, amíg az önkormányzat nem ad egy becslést a forgalmi értékre. Egy az Indexnek nyilatkozó ingatlanszakértő szerint ez lassítaná az adókivetést és a beszedést, mert többen próbálnák megfellebbezni a négyzetméter alapon kivetett adót.

A hibát fideszes képviselők is észrevették, ezért módosítót adtak be, hogy azok a települések, ahol a négyzetméter alapú adóztatás marad, ne kelljen a forgalmi értéket figyelembe venni.

A jelenlegi jogszabály azt is kimondja, hogy az önkormányzatoknak figyelembe kell venniük a tulajdonosok teherviselő képességét. Ez a megkötés a mostani tervezetből kikerült, ami jelentheti azt, hogy egy település akár mindenkire kivetheti a 3 százalékos sarcot, ha az adott település képviselőtestülete így dönt, ez pedig óriási drágulást jelentene - olvasható a lapban.

Ingatlanszakértők szerint, ha változatlanul fogadják el a törvényjavaslatot, az adó mértékére vonatkozó nagyon tág korlátok miatt óriási különbségek alakulhatnak ki a különböző települések lakói, vállalkozói által fizetendő adó mértékében.

Ezzel párhuzamosan sokan, akik nem tudják vállalni a magas adóterheket, ingatlanjukat értékesíteni próbálják majd, ami a kínálat növekedéséhez, és az amúgy is alacsony ingatlanárak csökkenéséhez, a beruházási hajlandóság és az építőipar további visszaeséséhez is vezethet – írja az Index.