Az országgyűlési képviselők az albizottsági ülésen beszámolót hallgattak meg az ágazat helyzetéről. Ocskay Mária tájékoztatása szerint az ágazatban 50-60 milliárd forint a termelésből származik, és további, legalább 50 milliárd forint az ágazathoz kapcsolódó szolgáltatásokból - például bel- és kültéri dekorációból - származó árbevétel.

A Dísznövény Szövetség elnöke emlékeztetett: az ágazatban az egységnyi területre jutó munkaerő-igény szintén magas, számításaik szerint az arány itt a legmagasabb a mezőgazdaságban. A fedett területeken hektáronként 8-10 emberrel lehet ellátni a szükséges teendőket, míg a faiskolai termesztésben például hektáronként általában 2 ember munkája elegendő. Mindent összevetve az ágazat jelentős szerepet tud vállalni a vidéki emberek foglalkoztatásában - summázta Ocskay Mária.

A dísznövényágazatban jelentős területnek számít a díszfaiskolai tevékenység, a rózsatő-termesztés, az évelő növények előállítása, a vágott virágok termelése, a cserepes az egynyári és a balkon növények termesztése, valamint a karácsonyfa előállítás is. Az ágazatban mintegy 40 ezer ember dolgozik, és további mintegy 20-30 ezret foglakoztat az ágazathoz kapcsolódó "szolgáltatóipar".

Az elnök tájékoztatása szerint az ágazatban jelentősek az energiaköltségek, amennyiben fűtést szolgálják. Ez gáz esetében négyzetméterenként 3,500 forint, termálvíz esetén 500-600, míg gázgenerátor alkalmazása esetén 350 forint négyzetméterenként.

Ocskay Mária megemlítette: jelentős piacbefolyásoló tényező  a külföldről érkező áru. Példaként hozta, hogy a faiskolai termékeknél 30, a lágyszárú növények esetében 90 százalék az import aránya. A szakmai szövetség elnöke súlyos problémának értékelte, hogy nem jut elég forrás kutatás-fejlesztésre és a marketingfeladatok finanszírozására sem.

Farkas Sándor (Fidesz), az albizottság elnöke azt ígérte, hogy az albizottság minden segítséget megad az ágazat gondjainak orvoslásához. Az kérte, hogy a szakemberek állítsanak össze egy  emlékeztetőt, amely tételesen tartalmazza a problémákat.