A szeptember közepén megszavazott játékadó-emelés - mely ötszörösére növelte az addigi gépenkénti díjat - az iparági szereplők szerint nem a várt 70 milliárd forintnyi adó- és járulékbevételt eredményezi majd, hanem az iparág végét és végeredményben jelentős adókiesést.

Illegalitásba vonulhatnak

Májusban, amikor az adóemelés ötlete először nyilvánoságra került, éppen azzal szembesült a hazai nyerőgépes piac, hogy az előzőnél is rosszabb évet zártak 2010-ben. A 300 tagot számláló Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) fővárosi közgyűlésén akkor hangzott el, hogy a nyerőgéppiac tiszta árbevétele közel 5 milliárd forinttal csökkent, 76,9 milliárd lett az előző évi 81,3 milliárd forinttal szemben. Ennek köszönhetően a befizetett játékadó ugyanúgy kevesebb lett, mint a játéktermek és a nyerőgépek száma.

Schreiber István, a szövetség elnöke akkor ezt úgy kommentálta, hogy az iparág árbevétele anélkül is negatív irányba fordult, hogy a kormány hozzányúlna a játéktörvényhez. Az állami újraszabályozás katasztrofális következményének vízióját Helmut Kafka vázolta föl; az európai nyerőgéppiac 23 szervezetét tömörítő Euromat alelnöke arról beszélt, hogy az elképzelés, miszerint a gépenkénti játékadót a 100 ezer forintos havi szintről 500 ezerre emeljék, a teljes magyar nyerőgéppiac ellehetetlenítéséhez vezet. Félő, hogy azokat a játékosokat is a szürke-, illetve feketezóna felé tolja majd el, akik most még a legális piacon élhetnek a szenvedélyüknek.

Az már tavasszal is nyilvánvaló volt, hogy egy ilyen szigorítás után csak ott maradhatnak meg a nyerőgépek, ahol ez a különadó kigazdálkodható.

Sehogy sem jön már ki a három 7-es

MTI / Mohai Balázs

Inkább feladják

Hiába küldött szakmai segélykiáltást a MSZSZ szeptember végén, Helmut Kafka értékelése - legalábbis az első része - mára realitássá vált. A törvénymódosítás hatályba lépése után egy héttel a szövetség közleményéből az derül ki, hogy már több mint tízezer nyerőgépengedélyt adtak vissza a szerencsejátékkal foglalkozó magyar vállalkozók.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya (SZEF) adatai szerint az október végén beindult nagy nyerőgép-leadási hullám előtt még 21 546 érvényes pénznyerőautomata- és 12 618 játékterem-engedélyes volt Magyarországon. Az október 27-i és 28-i és a november 2-i ügyfélfogadási napokon összesen 10 028 darab pénznyerőautomata- és 5213 darab játékterem-engedélyt adtak vissza a főosztály ügyfélszolgálati irodáiban. Ekkortól lehetett leadni az engedélyeket annak érdekében, hogy a november 1-i jogszabályváltozás a vállalkozókat már ne érintse. Postai úton november eleje óta további 801 pénznyerőautomata- és 445 játékterem-engedély visszaadását jelezték a SZEF-nek.

Azóta az adatok hatósági feldolgozása után ezek a számok csak tovább emelkedtek, jelenleg 5658 játékterem-engedély és 10 829 pénznyerőautomata-engedély szűnt meg, ami azt jelenti, hogy az alig három héttel ezelőtti szinthez mérten a játéktermek alig 55 százaléka, a pénznyerő automatáknak pedig kevesebb mint a fele üzemel tovább. És ezek a számok nem véglegesek.

Schreiber István a hvg.hu kérdésére elmondta: úgy prognosztizálják, hogy a jövő év februárjáig további drasztikus zsugorodás lesz, és jó, ha az októberi mennyiség 20 százaléka megmarad. Az elnök szerint azok a vállalkozások, akik még nem adták vissza a gépeiket, most szembesülnek azzal, hogy nem tudják kitermelni az ötszörös adót.

A fővárosban van rá igény

Néhány napja riportban számoltunk be arról, hogy a módosítások a keleti régió pár megyéjében milyen hatással jártak. Az ott megjelent adatok közül néhány hibás, illetve rosszul értelmezett volt. A SZEF lapunknak megvilágította a valódi állapotot. Az adóhatóság adatai szerint a "NAV SZEF Egri Kihelyezett Ügyfélszolgálatán személyesen leadott pénznyerő automata engedélyek száma 2011. október 27-28., illetve 2011. november 2. napján összesen 711 db. Fentieket kiegészítő adat, hogy a 2011. november 11-i feldolgozottság mellett, 2011. november 1. napját követően postai úton 25 db pénznyerő automata engedély érkezett a NAV SZEF Egri Kihelyezett Ügyfélszolgálatára leadási szándékkal."

MTI / Mohai Balázs

A számok korrigálása mellett azt is meg kell jegyeznünk, teljesen érdektelen, hol adják le az engedélyeket a vállalkozók, mert a gépek engedélye nincs helyhez kötve, így minden további nélkül előfordulhat, hogy az engedélyeket a vállalkozók a legközelebbi ügyfélszolgálaton adják le, függetlenül attól, hogy a nyerőgépeik hol működtek. Így az eddig visszadott engedélyek számán túl arról, hogy ezek milyen hatással lesznek a korábbi földrajzi "gépsűrűségre", hogy honnan tűnnek el véglegesen és hol maradnak továbbra is bekapcsolva, egyelőre nincs adat. Az első összesítésekre év végéig kell várni.

Leginkább az a valószínű, hogy marad az eddigi ökölszabály: a fizetőképes kereslet az, ami meghatározza, hogy egy-egy helyre kerül, és ha igen, hány nyerőgép. A legtöbb masina Budapesten működik, ennél jóval kevesebb a Dunántúlon és még ennél is kevesebb a keleti országrészben. Schreiber László szerint ez a "minta" továbbra is megmarad, csak a korábbiakhoz képest töredékszámokkal.