2011. december. 22. 16:00 2011. december. 22. 21:18 Gazdaság

Megint megtámadta a kormányt az EKB

Újabb kemény kritikát kapott a kormány az Európai Központi Banktól a jegybanktörvényt érintő tervezetek miatt, amelyek a frankfurti székhelyű intézmény szerint súlyosan sértenék a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét.

Az Európai Központi Bank (EKB) ismét aggodalmának ad hangot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét érintő törvénytervezetekkel kapcsolatban. Egy héten belül ez már a második figyelmeztetés: az eredetileg benyújtott jegybanktörvény-tervezet több ponton durván megsérti az MNB függetlenségét, ezért az EKB múlt csütörtökön kemény kritikát küldött a magyar kormánynak.

Az EKB szerint az MNB-ről szóló törvénytervezet a múlt heti módosító javaslatokkal összeolvasva is veszélyezteti a központi bank függetlenségét, többek között azzal, hogy továbbra is változtatna az MNB döntéshozó testületeinek összetételén, például növelné a Monetáris Tanács tagjainak számát, és lehetővé tenné az alelnökök számának növelését is, mégpedig az MNB igényeinek mérlegelése nélkül. Az EKB szerint a jegybanktörvény 18 hónapon belüli három jelentős módosítása összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével. Az MNB szabályozásának újabb változtatására a január elsején életbe lépő alaptörvény miatt van szükség, ugyanis abban a kormánypárti többség előírta, hogy a Magyar Nemzeti Bankról kétharmados törvényt kell alkotni. A tervek szerint a törvényjavaslatot még idén elfogadja a parlament, ugyanis az alaptörvénnyel együtt kell életbe lépnie.

A tervezet felveti annak a kérdését, hogy felhasználható-e a döntéshozatali folyamat jegybanki függetlenségre nézve hátrányos befolyásolására – írja az EKB közleménye. Az EKB Kormányzótanácsa arra kéri a magyar hatóságokat, hogy konzultációs gyakorlatukat hozzák összhangba az európai uniós jogszabályokkal, és tegyenek eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségüknek – írja a közlemény.

Jogsértés lenne az MNB és a PSZÁF összevonása is

Az EKB bírálja azt a tervet is, hogy az MNB-t és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) összevonná a kormánypárt az alaptörvényhez kapcsolódó módosítással. Ezt a jogszabálytervezetet a kormány nem nyújtotta be az EKB-nak konzultációra, pedig az uniós jogszabályok szerint kötelessége lenne.

Az MNB-PSZÁF összevonás az EKB szerint sértené a jegybankelnök függetlenségét, ugyanis az új szervezet élére egy új elnököt nevezne ki, aki az MNB elnöke fölé rendelt pozíciót töltene be (vagyis az MNB elnöke az új intézmény alelnöke lenne). Ez a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmánya 14.2 cikkének a nemzeti központi banki elnökök elbocsátásának lehetséges okairól szóló rendelkezéseit is megszegné.

Az újabb módosításokat véleményezték

Az újabb bírálatot azért adta ki az EKB, mert december 21-én újabb felkérést kapott a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumtól egy módosított törvénytervezet véleményezésére. Az Országgyűlés elé 2011. december 16-án beterjesztett tervezet lényeges módosításokat tartalmaz a múlt héten bírált változathoz képest. Az EKB azokat a változtatásokat véleményezte, amelyeket Rogán Antal nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslathoz múlt pénteken. Matolcsyék egyébként megint trükköztek: több benyújtott módosító javaslatot nem küldtek el az EKB-nak, és sürgősségi eljárást sem kértek, jóllehet a törvény január elsején már hatályba is lép. Vagyis a megszokott ügymenettel az EKB részleges tájékoztatásra alapozott, újabb véleménye valamikor januárban érkezhetett volna meg.

A véleményezett változtatások

Rogán egyik javaslata szerint kikerülne a szövegből az a rész, amely szerint az MNB alkalmazottainak havi bére nem lehet több az MNB alelnökeinek bérénél. Az eredeti javaslat szerint az MNB egyetlen munkavállalójának fizetése sem lehetett volna magasabb nagyjából bruttó 1,5 millió forintnál. Középvezetői szinten azonban sok ennél magasabb fizetés van, és többüknél jelentős fizetéscsökkenéssel is járhatott volna az új szabály. Emiatt sok elemző elmehetett volna az MNB-ből, hiszen a piacon jóval magasabb bért kaphatnak. Ez egyszerre a pénzügyi függetlenség megsértése lehetett volna, ha életbe lép, és kockázatos is, hiszen a jegybank megfelelő működését veszélyeztette volna.

A benyújtott javaslatról azonban az EKB megjegyzi, hogy emellett nem született módosító javaslat az MNB elnökének, alelnökének és a felügyelőbizottság tagjainak javadalmazását illetően. Az MNB-ről szóló tervezet megtartja azt a tavaly augusztusban hatályba lépett változást, amellyel Simor fizetését bruttó kétmillió forintra vágták, az alelnökök fizetése pedig 1,5 millióra csökkent. A tervezet új eleme viszont, hogy a felügyelőbizottság elnöke jövő évtől ugyanannyi fizetést kapna, mint a jegybankelnök.

Rogán másik módosítása beemelné a törvénybe a makroprudenciális felügyeletre vonatkozó szabályozást, mivel - ahogy a politikus fogalmaz - ezt tartalmazta a kormány által az Európai Központi Banknak (EKB) megküldött szövegtervezet, és az EKB azt a változatot véleményezte, és azt támogatta.

Az EKB közleménye hangsúlyozza: a törvényjavaslat minden érdemi módosítását meg kell küldeni az EKB számára, és a törvényjavaslat elfogadási eljárását fel kell függeszteni. Az EKB hozzá konzultációra benyújtott rendelkezésekre tett észrevételei nem teszik meg nem történtté a későbbi jelentős módosítások tekintetében a konzultációs kötelezettség megszegését.