szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Megnyílik az állami kapu a magán-nyugdíjpénztári tagok előtt, és március végéig marad nyitva. Nem lesz érdemes váltani, még akkor sem, ha a pénztárak végül megszűnnek.

Nyolc hónapnyi fenyegetés szűnt meg pénteken délután: a parlament elfogadta azt a módosító indítványt, amely eltörölte a magánnyugdíjpénztártagok „kiszerződésének jogintézményét”. A diszkrimináló ötletet Matolcsy György indította útjára tavaly, amikor azt mondta, a pénztáraknál maradók kiszerződnek a szolidaritáson alapuló közösségből.

Tavaly év végén olyan szabályt hozott a parlament, hogy a magánnyugdíjpénztáraknál maradt tagok 2011 decemberétől nem szerezhettek jogosultságot az állami nyugdíjra. Nekik nagyrészt csak a pénztári tagdíjukból lehetett volna nyugdíjuk, pedig saját jövedelmük terhére a munkáltatójuknak továbbra is be kell fizetnie az államnak a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.

A most elfogadott módosítással azonban visszavonták a diszkrimináló szabályt, és a jövőben azok is kaphatnak állami nyugdíjat, akik kasszatagok maradtak. Az állami pillérbe való átlépést lehetővé tevő módosítások szerint a magánpénztártag, ha átlép az állami rendszerbe, a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamát felveheti, önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájára utalhatja.

Ezzel persze bolondot csináltak azokból, akik tavaly azért léptek át az állami nyugdíjrendszerbe, mert féltek, hogy ha kicsúszik alóluk a rendszer, akkor nyugdíj nélkül maradnak.

Vissza lehet lépni

Azt is lehetővé teszik az új szabályok, hogy bárki belépjen egy pénztárba. Viszont egy másik módosítás értelmében a kasszatagok béréből levont 10 százalékos járulék, ami az eddig hatályos törvény szerint a kasszatagok pénztári tagdíja lett volna, 2012-től csak az állami nyugdíjalapnak fizethető be, és ezzel egyidőben a pénztári tagdíj megszűnik.

Pedig Matolcsy György múlt csütörtökön még azt mondta, 2012-ben veszik el a pénztártagok 10 százalékos befizetéseit, hogy betömjék a költségvetési lyukat. A tagdíjelvonás bejelentésekor a kormány nem mondta meg, hogy cserébe mit kapnak a kasszatagok, azóta viszont kiderült (és pénteken el is fogadta a parlament), hogy március 31-ig lehetővé teszik a kasszatagok visszalépését az állami nyugdíjrendszerbe.

Azért jobb maradni

„Miért lépnének ezek után vissza?” - tette fel a kérdést Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. A tagok megtakarításai továbbra is a pénztáraknál maradnak, miközben nem vesztik el a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert választók jogosultságait.

Csakhogy a kasszatagok pénze már nem fog gyarapodni a járulékaikból, sőt, benne van a pakliban, hogy olvadni fog, mivel a pénztárak működési költségükre azt használják fel. Az is nagyon valószínű, hogy a tagoknak ezután pluszpénzbe kerül majd pénztári tagságuk fenntartása, mert a pénteken elfogadott módosítások alapján a jövőben a kasszák önkéntes hozzájárulásokat szedhetnek. Ezzel a magánnyugdíjpénztárak gyakorlatilag azonosak lesznek az önkéntes pénztárakkal.

A változások miatt esélyes, hogy a korábbi magánnyugdíjpénztárak egyesülni fognak (ha nem szűnnek meg), és a végén a januári államosítás után állva maradt tizenegyből várhatóan egy-két kassza marad - vélekedett a hvg.hu kérdésére Bába Julianna, a pénzárak érdekképviseletét ellátó Stabilitás Pénztárszövetség napokban leköszönt elnöke.

Az állami rendszerbe való visszalépésre szabott határidőt nem érdemes komolyan venni, a kasszatagok jobb, ha előbb megvárják, mit lépnek a pénztárak. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997-es törvény szerint ugyanis, ha megszűnik egy pénztár, akkor a tagok átléphetnek egy másikhoz vagy visszaléphetnek a társadalombiztosítási rendszerbe. Vagyis, nem kell félni attól, hogy március 31. után elvész a lehetőség a visszalépésre.

Érdemes azonban résen lenni, ha valaki biztosan nem akar visszapottyani az állami nyugdíjrendszerbe: a pénztár bedőlése esetén a tagnak a végelszámolás megkezdésétől számított 30 napon belül nyilatkoznia kell arról, melyik pénztárhoz utalják a megtakarításait. Ellenkező esetben pénzével együtt automatikusan átkerül a tb-rendszerbe.

Mit lép már az Ab?

A maradók még reménykedhetnek az Alkotmánybíróság nekik kedvező döntésében, igaz, egyre kevésbé. Januárban még reménykedhettek abban, hogy az Ab elkaszálja a pénztártagokat az állami nyugdíjrendszerből kitaszító szabályokat a kiszerződés jogintézménye miatt. Viszont a pénteken elfogadott módosításokkal ez a remény szertefoszlani látszik, mint ahogyan a már megkezdett strasbourgi perek is, amelyekben szintén az állami nyugdíj megvonása miatt kértek jogorvoslatot a kasszatagok az európai emberi jogi bíróságtól.

Az sem kizárt egyébként, hogy a parlament gyors döntése, mellyel visszaadta a kasszatagok állami nyugdíjjogosultságát, éppen az AB miatt volt. Az Alkotmánybíróságnál ugyanis a jelek szerint sürgetőnek érzik a döntést nyugdíjügyben: az előzetes tervektől eltérően rendkívüli ülést tartanak december 28-án, és a napirenden a magánnyugdíjpénztárak ügye is szerepelni fog.

Még augusztusban került nyilvánosságra az az AB-tervezet, amely kilátásba helyezte annak a résznek a megsemmisítését, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, és kimondaná, hogy azoknak is jár állami nyugdíj, akik pénztártagok maradtak. Másrészt eltörölné azt a passzust, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulásnak. Ezt a tervezetet azóta négy alkalommal tárgyalták, de nem sikerült döntést hozni.

Egyéni számlára várva

Még egy fontos eseményre kell figyelniük a kasszatagoknak: az egyéni számlák létrehozására a tb-rendszerben. A kormány még tavaly, a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetésekor döntött arról, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépők felhalmozott megtakarításait az átlépést követően egyéni számlán tartják nyilván.

Még februárban fogadták el azt a törvényt, amelynek alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének az egyéni számla teljes körű kialakítása érdekében az általa kezelt és nyilvántartott adatokat 2011. december 1-től legkésőbb 2012. március 31-ig át kell adnia a számla alapját képező egyéni nyugdíjnyilvántartás kezeléséért felelős államigazgatási szerv részére.

Tehát – elvileg – tavasztól már mindenki nyomon követhetné a nyugdíjvagyonának alakulását (igaz, korábban a kormány ezt 2012. január 1-jére ígérte). Az egyéni számlák elvileg biztosíthatnák, hogy a pénztártagok, akik mégis visszalépnek az állami pilllérbe, követhessék, hogy mennyi megtakarításuk került az államhoz. Persze erre sincs garancia: nem tudni ugyanis, hogy mikorra valósul meg, és azt sem, hogy mennyire lesz részletes, netán pontos a számlavezetés.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!