Idei első hivatalos ülésükön a pénzügyminiszterek az euróövezeti válságra összpontosítanak Brüsszelben. Az euróövezeti országok miniszterei külön is találkoznak hétfő este, megbeszélésük középpontjában a pénzügyi fegyelmet és együttműködést erősítő, készülő új szerződés áll, amelyről a jövő heti állam- és kormányfői találkozón tervezik a végleges megállapodást.

Friss hírek szerint az eurózóna minisztereinek hétfői találkozóján megvitatják azt is, milyen feltételeket hagynak jóvá az övezet országai a Görögország államadósságának csökkentéséről magánhitelezőkkel folyó tárgyalásokon. A Görögország támogatását célzó erőfeszítések keretében a hitelezők ősszel már beleegyeztek az adósság részleges elengedésébe, ám ennek minden részletében még nem sikerült megállapodni, és a tárgyalók azt remélik, a miniszterek iránymutatása lökést ad a folyamatnak.

A 27-es körű, teljes EU-pénzügyminiszteri értekezleten is foglalkoznak a közös gazdaságirányítást még inkább kiterjesztő, új javaslatokkal, az euróövezeti stabilitási és növekedési paktum betartását segítő módosító javaslatokkal, az idei gazdasági koordinációs uniós menetrenddel, valamint a tőzsdén kívüli értékpapírpiac átláthatóságát növelő, kockázatait csökkentő szabályozással.

Orbán Viktor legutóbbi beszéde Brüsszelben

AP / Cedric Joubert

Ami a Magyarország elleni uniós deficiteljárást illeti, a miniszterek meghallgatják az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint - mint azt Olli Rehn pénzügyi felelős január 11-én bejelentette - egyelőre nincsenek meg a feltételei annak, hogy lezárják a 2004 óta folyó procedúrát. Ha a miniszterek - mint az ilyen esetek többségében lenni szokott - egyetértenek a brüsszeli bizottsággal, a miniszteri tanács a közeljövőben várhatóan újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára a hiány leszorítására.

Az uniós végrehajtó szerv azt állapította meg, hogy "Magyarország nem tett megfelelő előrelépést túlzott hiánya időben és fenntartható módon történő kiigazítása érdekében", ezért "az Európai Bizottság a túlzott hiány esetén követendő eljárás következő szakaszának elindítására tesz javaslatot".

A bizottság szerint "bár Magyarország 2011-ben hivatalosan betartotta a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaértéket, ez csupán a GDP körülbelül 10 százalékát kitevő egyszeri intézkedéseknek köszönhető. A költségvetési eredmény azonban az alapjául szolgáló strukturális egyenleg súlyos romlását leplezi... Az államháztartási hiány 2012-ben is csak egyszeri bevételeknek köszönhetően marad a GDP 3 százalékában meghatározott küszöbérték alatt,... 2013-ban még a makrogazdasági forgatókönyvben bekövetkező romlással összefüggő esetleges negatív hatások és az emelkedő kötvényhozamok figyelembevétele nélkül is eléri a GDP 3,25 százalékát."

Rehn biztos az értékelést ismertetve azt is hangsúlyozta: a Magyarország elleni eljárás "nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége".

A kötelezettségszegési eljárás megindításakor nemrégiben ugyanő hangsúlyozta: a kormányoknak nem szabad megpróbálniuk befolyásolni a jegybankot, az új alkotmány és a jegybanktörvény pedig nem felel meg ennek a követelménynek. Ez Rehn szerint azt jelenti, hogy minden érintett jogszabályt felül kell vizsgálni, beleértve az alkotmányt is. A kötelezettségszegési eljárás kapcsán Olli Rehn hangsúlyozta: a jegybanktörvény módosítása egyértelmű feltétele a Magyarországnak nyújtandó hitelre vonatkozó tárgyalások folytatásához.

Napirenden lesz a keddi miniszteri ülésen a Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország elleni deficiteljárás is. Az Európai Bizottság az ő esetükben úgy ítélte meg, hogy nincs szükség további lépésekre az eljárásban, de továbbra is szorosan nyomon kell követni a költségvetés alakulását.