A Vas megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának adatai alapján mintegy 10 százalékkal nagyobb területen vetettek 2011-ben őszi növényeket (döntően búzát és repcét), mint a korábbi években. Tavaly ősszel 68 ezer hektáros területen került földbe a mag; az őszi búzát 38-40 ezer hektáron, 4 ezer hektárral nagyobb területen vetették el, és az előző évhez képest 2 ezer hektárral nőtt a repce vetésterülete is. A repcét összesen 21 ezer hektáron vetettek, 1-2 ezer hektárnyi területen tritikálé, kisebb területen rozs, 5 ezer hektáron pedig őszi árpa került a földbe.

A szaktanácsadó közlése szerint a viszonylag enyhe télben a legkésőbbi, decemberi vetések is kikeltek, a várható néhány napos hideg időszak pedig valószínűleg elősegíti a búza fejlődését. A hótakaró hiánya miatt viszont az utolsó vetésű, gyengébb repce kifagyhat, ha a hőmérséklet tartósan mínusz 10-20 fok alá süllyed – figyelmeztetett Márkus Antal. 

MTI / Mészáros János

A szaktanácsadó szerint különösen szépek azok a repce területek, amelyeket ősszel metkonazol, mepiquat-klorid, vagy paklobutrazol és difenokonazol hatóanyagokkal kezeltek. A hibátlan növényállomány mellett azonban gyakoriak a „vörösödő” repcetáblák, valamint a csíkokban sárguló gabona területek is. Mindez arra utal, hogy levegőtlen a talaj, vagy hiányzik a földből a megfelelő tápanyag. „A gazda valószínűleg nem fordított kellő figyelmet a talaj előkészítésre”, a csapadékos július és augusztus hónapban nem végezték el a tarlómunkákat, és volt olyan terület is, ahol ezt csak októberben pótolták – magyarézta Márkus Antal.

Szólt arról is, hogy az őszi vetési munkákat nagymértékben megnehezítette a tavalyi szárazság; augusztus végétől egészen az év végéig lényegesen kevesebb volt a csapadék, mint a sokéves átlag. A csapadékosabb években az évi átlagos csapadékmennyiség 737 milliméter volt Vas megyében, ehhez képest tavaly átlagosan mindössze 524 milliméter csapadék esett. 

Hozzáfűzte: a repce és az őszi gabonák kelésében, fejlődésében viszont sokat segített, hogy alig volt hosszantartó fagy, a januári átlaghőmérséklet 4-5 fokkal magasabb az ilyenkor szokásosnál. Ugyanakkor a fagymentes idő miatt a kártevők és kórokozók elszaporodása miatt a mezőn, de a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényeken is fertőzésekre kell felkészülni.