A cseh miniszterelnök szerint Brüsszelnek minden uniós tagállamot egyenlő bánásmódban kell részesítenie, különben felmerül a gyanú, hogy nem fegyelmezésről, hanem politikai döntésről van szó - írta a Világgazdaság.

A Lidové Noviny cseh napilap jegyzetében úgy fogalmaz: bár Orbán Viktor biztos nem „álompartner”, nagyon jó, hogy Prága most kiállt mellette. A konzervatív lap emlékeztet arra, hogy a magyar hiány elmarad más uniós országok deficitjétől, a bizottságnak pedig politikai vitái is voltak Magyarországgal.

Megjegyzi azt is, a fiskális unió ellen szavazó cseh miniszterelnök nyilatkozatával belpolitikai célokat is követett: Necas bírálói, akik nem tudják megérteni ezen döntését, Orbán esetében megtalálhatják az okokat, amelyek a cseh kormányfő álláspontját megvilágítják.

Lehet azonban, hogy Necas segítsége nem lesz elég: a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) Orbán Viktor pénteki, a német kereskedelmi és iparkamara frankfurti székházában tett látogatása után azt írta, brüsszeli várakozások szerint a pénzügyminiszterek a bizottság ajánlásának megfelelő döntést hoznak majd.

Petr Necas

AP / Petr David Josek

Az Európai Bizottság múlt szerdán jelentette be, hogy a jövőre esedékes kohéziós támogatásokból 143,5 milliárd forintnak megfelelő kötelezettségvállalás befagyasztását javasolja, mivel Magyarország 2004 óta egyszer sem teljesítette a túlzotthiány-eljárásban tett brüsszeli ajánlásokat.

A fő probléma az, hogy Magyarország, ha idén nem is, jövőre ismét átlépi a 3 százalékos deficithatárt a bizottság számításai szerint. A kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata jogi szempontból vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével, "hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót".

A bizottsági javaslatra azután került sor, hogy az EB januárban kimondta, majd az uniós pénzügyminiszterek is megállapították, hogy nem teljesítettük a túlzott deficit lefaragására legutóbb 2009 júliusában vállalt kötelezettségeinket. A mai döntés nyomán az uniós pénzügyminiszterek várhatóan március 12-i ülésükön hagyhatják jóvá a biztosok javaslatát.

A kohéziós támogatásokat a tagállamok felzárkóztatásra kapják az EU-tól. Magyarország esetében a 495 millió euró a jövő évben esedékes 1,714 milliárd eurós támogatás közel harmada. Ez a GDP fél százaléka, 290-es euróárfolyamon 143,5 milliárd forintos veszteséget jelenthet az országnak.