A Központi Statisztikai Hivatal kedden tette közzé, hogy januárban nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011 januárjában. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,2, a költségvetés területén 1,4 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 31,8 ezer fővel, a költségvetési szférában, 12,5 ezer fővel kevesebben voltak alkalmazásban az egy évvel korábbinál.

Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. elemzője elmondta, hogy az általuk vártnál kissé alacsonyabb lett a bruttó béradat. A becslésnél bizonytalanságot okozott az, hogy a bázist jelentő, 2011 januárjában fizették ki a 2010. évi bónuszokat, az idén januárban viszont ilyen nem volt, mert az adóváltozások miatt ezt 2011 decemberében kapták meg a dolgozók.     

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. vezető elemzője ugyanakkor várakozásainál gyorsabbnak nevezte a bruttó bérek januári, 4,3 százalékos emelkedését. Árokszállási Zoltán és Suppan Gergely is megjegyezte, hogy a reálbérek az 5,5 százalékos januári infláció és az 1,4 százalékos nettó béremelés mellett 3,8 százalékkal csökkentek. Az Erste elemzője ugyan magasnak ítélete a reálbér csökkenés mértékét, de a következő hónapokban alacsonyabb visszaesést vár, különösen, ha az év vége felé 5 százalék alá csökken az infláció. Árokszállási Zoltán úgy fogalmazott: "látszik, hogy a költségvetés kiigazítási fázisban van, az adószabályok kedvezőtlenül változtak". 

Suppan Gergely a versenyszférában kifejezetten gyorsnak nevezte a bérkiáramlást, mert a bruttó bérek januári, átlagosan 4,3 százalékos emelkedéséhez képest a rendszeres, bónuszoktól megtisztított bérek 9,6 százalékkal nőttek a minimálbér 19 százalékos emelésének és az elvárt béremelésnek köszönhetően. Az elemző arra figyelmeztet, hogy így az MNB óvatosabbá válhat az infláció esetleges másodkörös hatásai miatt, mivel a vállalkozások számára ez a költségek oldalán nyomást okoz. A kereslet oldali inflációs nyomást azonban enyhíti az alkalmazásban állók létszámának csökkenése. Mivel a bérkompenzáció a napokban fejeződik be, a következő hónapokban a bérnövekedés gyorsulására lehet számítani - jegyezte meg Suppan Gergely. Árokszállási Zoltán a béradatok alapján  az idén a háztartások fogyasztásának csökkenését várja, bár a múlt év végén még úgy tűnt - jegyezte meg -, hogy bővül a fogyasztás, nő a kiskereskedelmi forgalom. 

Az elemzők szerint az, hogy egy év alatt 1,5 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók létszáma, ezen belül 1,7 százalékkal, közel 32 ezer fővel a versenyszférában alkalmazottaké arra utal, hogy egyes foglalkoztatók nem tudták kigazdálkodni a minimálbér és az elvárt bérek növelését. Feltételezhető, hogy a bérköltségek növekedését egyes ágazatokban a szürke, illetve feketefoglalkoztatás növelésével igyekeztek tompítani. Suppan Gergely kiemelte, hogy a létszám a legnagyobb arányban, több mint 10 százalékkal az építőiparban csökkent.