Amennyiben a pénzügyi tranzakciós illeték fogyasztási adónak tekinthető, a fogyasztóknak kell megfizetniük, nem a pénzügyi közvetítőknek - mondta el Hendrik Scheerlinck vezérigazgató. Nagyon óvatosan kell azonban eljárni, hogy ez ne hasson negatívan a helyi gazdaság működésére, ne vezessen nagyarányú pénzkiáramláshoz.

A K&H Bankcsoport egyébként 368 millió forint konszolidált adózott nyereséget ért el 2012 első negyedévében, amely 92 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, elsősorban a deviza jelzáloghitelek végtörlesztése nyomán alacsonyabb hitelállomány és az árfolyamgát számviteli hatása miatt - jelentette be a K&H Csoport vezérigazgatója hétfőn.Hendrik Scheerlinck a bankcsoport nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerinti adatait ismertetve hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: az egyszeri hatásoktól megtisztított adózott nyereség 5,2 milliárd forint volt, a tavalyi első három havihoz képest 37,6 százalékkal csökkent. 

A nem teljesítő hitelek aránya 10,3-ról 12,1 százalékra nőtt egy negyedév alatt, a hitelezési veszteség azonban 9 százalékkal mérséklődött. A lakossági nem teljesítő hitelek aránya a december végi 13,4-ről március végére 17,3 százalékra emelkedett, a vállalatiaké 8,8-ról 7,9 százalékra mérséklődött. A lakossági romlás okai: a végtörlesztés csökkentette a teljesítő állományt; a bank az árfolyamgát kapcsán átmenetileg felfüggesztette saját fizetéskönnyítési programját; csökkent az új kormányzati megoldásra váró ügyfelek törlesztési kedve.

A K&H Banknál az ügyfelek 28 százaléka választotta a végtörlesztést. Ez az idén közel 9 milliárd forint negatív hatással lesz a kamateredményre. Az árfolyamgát kapcsán 75 százalékos részvétellel számolnak, ennek hatása 1,3 milliárd forint az adózás előtti eredményre, amit az első negyedévben 2012 egészére elszámoltak - ismertette Hendrik Scheerlinck. A tartósan nem teljesítő ügyfelek körében a 25 százalékos leírásnak és a hitel forintra való váltásának - a jogosult ügyfelek jelenlegi értékvesztési szintjét figyelembe véve - nincs jelentős hatása az eredményre.

A hitelállomány március végén 1.538 milliárd forintot tett ki, éves szinten 7,4 százalékkal csökkent, a deviza jelzáloghitelek végtörlesztése (188 milliárd forint) nélkül azonban 4 százalékkal bővült volna az állomány. A lakossági hitelek éves szinten 7, a devizahatás nélkül 16 százalékkal csökkentek, elsősorban a végtörlesztés miatt. A hitelek iránti kereslet minden szegmensben - lakossági, kkv, vállalati - visszafogott. A vezérigazgató ennek kapcsán hangsúlyozta: a K&H tőkemegfelelése (12 százalék) és likviditása alapján alkalmas a hitelezésre, a befektetésekhez azonban kiszámítható, stabil környezetre van szükség. Úgy vélte, a magyar és a nemzetközi környezet együttes hatása, hogy a vállalkozók kivárnak a befektetésekkel. 

Gombás Attila, a K&H csoport pénzügyi vezetője elmondta: a K&H január 1-jétől bevezette a lakossági hitelezésben a kockázati alapú árazást, így akiknek a hitel visszafizetési képessége jobb, akár BUBOR+240 bázispont (május 17-én 9,64 százalék) kamattal is lakáshitelhez juthatnak. Azoknak, akiknek a fizetése a K&H-nál vezetett számlára érkezik, alacsonyabb hitelkamatot számolnak fel, és kedvezményt kapnak a prémium banki ügyfelek is. 

A vállalati üzletágban Gombás Attila kiemelte, hogy a mezőgazdaság finanszírozására külön agrárüzletág fejlesztési főosztályt hoztak létre. A kkv ügyfelek száma 9 százalékkal bővült, betétállományuk az előző évhez képest 15 százalékkal gyarapodott, a szegmens hitelállománya továbbra is viszonylag jó minőségű.

A betétállomány a lakossági szegmensben 7, a kkv területen 15 százalékkal nőtt éves összehasonlításban. A hitel/betét arány  továbbra is a legjobb a magyar piacon, március végén 76,9 százalék volt. A K&H piaci részesedése mind a vállalati mind a lakossági betétek terén bővült, a tőkevédett alapok terén pedig továbbra is piacvezető 53 százalékos részesedéssel.

Az eredmény összetevőit elemezve a pénzügyi vezető kiemelte: működési bevételeik 13 százalékkal mérséklődtek, amiben jelentős szerepe van annak, hogy csökkent a nettó kamatbevétel, elsősorban a végtörlesztés nyomán alacsonyabb hitelállomány, illetve a magas deviza finanszírozási költségek miatt. A működési költség 3 százalékkal nőtt, részben az új székházba költözés, részben a KBC által Magyarországon létrehozott közép-európai adatközpontba költözés kapcsán. A költség/bevétel arány az egy évvel korábbi 48 százalékkal szemben március végén 56,3 százalék volt. A bankadó 4 milliárd, az árfolyamgát hatása 1,3 milliárd forint. 

Luc Cools, a K&H Biztosító vezérigazgatója ismertette: a kgfb állomány az első negyedévben csökkent, ennek ellenére piaci részesedésük jóval 10 százalék felett marad. A casco biztosítások terén a növekedés folytatódott. A vagyonbiztosításoknál visszaesés következett be,  a trend változását az év második felére várják. Az élet üzletágban érezhető volt a végtörlesztés hatása, de a rendszeres megtakarítási termékek terén a növekedés folytatódott.