A görög államcsődre már régen sor került volna, ha az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közös erővel újabb és újabb segélyekkel nem tartották volna felszínen az országot, amivel csak tovább fokozták az európai adófizetőknek okozott károkat, jelentette ki Kunibert Raffer, a Bécsi Egyetem közgazdász professzora. 
 

Az államcsődelmélet és az egyenlőtlencsere-elmélet nemzetközi szakértőjeként elismert Kunibert Raffer az APA hírügynökségnek adott interjúban kifejtette, hogy sokkal kisebb veszteséget okozott volna a magánbefektetőknek és kevesebb adófizetői pénzbe került volna, ha Görögországot már 2010-ben hagyják csődbe menni. A pénzügyi krízis kezdete óta az ország mély recesszióba süllyedt és a helyzet javulásra nincs semmi kilátás. 

Az idén a görög bruttó hazai termék hat százalékkal is zsugorodhat. Emiatt belátható időn belül nem lehet a GDP mintegy 160 százalékára duzzadó államadósság törlesztési költségeinek finanszírozását lehetővé tévő többlet-adóbevételekre szert tenni. Kunibert Raffer szerint az államcsőd elkerülhetetlen és ezzel az ország megmentésére fordított közpénzek nagy részét elveszettnek kell tekinteni.

A görög államcsőd kilátása nyugtalansággal tölti el a piacokat, mivel a fizetésképtelenség rendezetlen módon történő bekövetkezése kaotikus következményekkel járna és milliárdos veszteségeket okozna nem csak a görög gazdaságnak, de az uniós tagállamoknak is. A legnagyobb bizonytalansági tényező azonban az, hogy nincs kidolgozott eljárás egy államcsőd levezénylésére, ami jogbizonytalanságot teremt és megnehezíti az újrakezdést - mutatott rá a professzor. 

Bécsi Egyetem professzora már évek óta szorgalmazza egy államcsődeljárás kidolgozását az amerikai csődtörvény 9-es cikkelye mintájára, amit 1934-ben léptettek életbe az önkormányzatok csődbe menetelének szabályozására. A törvény széles körű felügyeletet biztosít az önkormányzatoknak adósságuk rendezésének lebonyolítása felett. Nem lehet például gazdálkodásukat a hitelezők vagy bíróság által kijelölt csődgondnok felügyelete alá helyezni és nem lehet javaikat kényszerárverezéssel elidegeníteni sem. A hitelezők követelései teljesítésének a menetrendjét tárgyalásokon kell kidolgozni. Egy államcsődeljárásban az egyeztető tárgyalások lebonyolításával egy nemzetközi döntőbíróságot kellene megbízni a bécsi közgazdász professzor szerint. 

Egy államcsőd még nem vonná szükségszerűen maga után Görögország kilépését az euróövezetből, mint ahogy Kalifornia államnak sem kellett feladnia a dollárt fizetésképtelenné válását követően. Egy rendezett csődeljárás helyre tudná állítani az ország fizetőképességét és megnyitná az utat az újrakezdés előtt is - mutatott rá Kunibert Raffer közgazdász professzor azt APA hírügynökségnek adott interjúban.