szerző:
Folk György / Brüsszel
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A pénzintézetekkel fizettetné meg a jövőbeni banki veszteségeket az Európai Bizottság banki unióról szóló javaslata, melyet szerdán mutattak be. A tervezet széleskörű döntési jogkörrel ruházná fel a nemzeti szabályozószerveket.

Szoros tagállami banki koordinációt bevezető javaslatot tett közzé szerdán az Európai Bizottság. A szakértők nem vitatják, hogy a lépés jelentős, ugyanakkor nem megy elég messze, és ez kicsit csalódás a május 23-i egységes uniós banki felügyeletet felcsillantó EU-csúcsot követően. Ráadásul az elfogadása így is komoly nemzeti ellenállásba ütközhet, miközben legkorábban 2014-ben léphetne életbe.

Egyszerre kell azokat lépéseket megtennünk, amiket a válság diktál, s ezzel párhuzamosan a jövőbeli válságok elkerülésére szolgáló szabályozást is megteremteni - mondta a bejelentéskor Michel Barnier belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztos. A bankok tőkeproblémáira pedig olyan megoldást kell találni, hogy a bankokat ne mindig az adófizetők euróiból kelljen a végén megmenteni. 

Eszerint a bankoknak az eddigieknél jóval nagyobb pénzügyi felelősséget kell vállalniuk a veszteségek leírásában, amiben az Európai Központi Bank is támogathatja majd őket. A szakértők szerint is kockázatos 2018 után életbe lépő szabályozás állítólag 2010 óta készül Brüsszelben. Mindeddig azonban nem merték közzétenni a háborgó pénzpiaci körülmények között. A tervezet szerint a tagállamok betétbiztosítási és bankkonszolidációs alapokat állítanának fel, melyek tagállamokon átnyúlva is segítenék a pénzintézeteket válság idején.

Bankmentésre külön intézményrendszer

Emellett a nemzeti bankfelügyeleti hatóságoktól független bankszanálási hatóságokat kellene felállítani az országoknak, amelyeknek a feladata a válságmenedzselés felügyelete lenne a gyengélkedő és csődbe kerülő bankok és befektetési vállalatok esetében. Az új hatóság lenne a felelős a bankmentő lépésekért, illetve - ha az kevesebb turbulenciát okoz - a csődvégrehajtás lebonyolításáért és a bank kivezetéséért.

Amennyiben egy pénzintézet nem tartja be az uniós tőkekövetelményeket,  vagy egyértelmű jelei vannak annak, hogy nem képes teljesíteni azokat, akkor a hatóság jogosult lenne külső menedzsereket bevonni a döntéshozatalba, aki a vészforgatókönyvek megvalósítását is kikényszeríthetné akár a befektetők akaratával szemben is. (A Bázel III szabályok alapján a bankoknak a minimális tőkéjük 13 százalékát kitévő, kockázattal súlyozott eszközökkel kell rendelkezniük 2019-től.) 

A témában szakértő uniós forrás elismeri, hogy a mostani javaslat mindössze egy európai finanszírozási mechanizmus embriója lehet, de szerinte ez mindenképpen fontos lépés egy nemzeteken átnyúló szabályozási keret felé. A bankok 2007 és 2010 között közel ezer milliárd eurónyi veszteséget könyveltek el a pénzügyi válság direkt következményeként. A tagállamok és az EU együttesen ennél 600 milliárd euróval többet pumpáltak eddig a bankrendszerbe. - Ez a kettő aránytalan, az EB ezért szeretne véget vetni annak, hogy az adófizetők pénzét a bankok konszolidálására fordítsák.

Rossz és jó követelések

Ennek megfelelően, ha egy bank fizetésképtelenné válik, a banki vagyonkezelő hatóságnak joga lesz a pénzintézetet arra kényszeríteni, hogy a befektetési eszközeit vagy azok egy részét eladja. Lehetősége lesz továbbá a bankok életképes részét átadni egy “hídbanknak”, a rossz követeléseket pedig kivinni egy work out-cégbe  (“rossz bank”). vagy akár a részvényeseket és hitelezőket likviditássegítő befizetésekre kényszeríteni. Ez utóbbi javaslat a legellentmondásosabb a befektetők szemében, hiszen a gyakorlatban azt jelenti, hogy a befektetéseket le kell írnia a részvényeseknek, mielőtt a kormányok megvizsgálhatnák, hogy részt kívánnak-e venni a bankmentésben.

A bejelentésben az a furcsa, hogy az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso múlt héten arról beszélt, hogy az EU-nak egy átfogó banki unió felé kell elmozdulnia, beleértve a kölcsönös kötelességvállalást, bankszanálási mechanizmusokat és központosított uniós banki felügyeleteket. Annak, hogy ez most mégis csúszhat, több oka lehet. A németek eddig sem támogattak olyan rendszert, ami a kötelező, egységes és kölcsönös kötelességvállaláson alapult volna. A britek pedig annak álltak ellen, hogy az EU még jobban beleszóljon a pénzügyi szolgáltatások szabályozásába. Ezen kívül az sem jó ómen, hogy a betétbiztosítási rendszerrel kapcsolatos tagállami és közösségi szintű tárgyalások is zsákutcába kerültek, miután a tagállamok mindent megtettek a kölcsönös segítségnyújtásra szánt pénzügyi keretek minimalizálásáért.

A javaslat fő elemei

Megelőzés: 

  • Helyreállítási terv készítésének kötelezettsége
  • Szanálási terv készítésének kötelezettsége a nemzeti szanálási hatóságok által
  • A szanálhatósági akadályok felszámolásának kikényszertése
  • A pénzügyi csoportokon belüli előzetes támogatási megállapodások megkötése

Korai beavatkozás:

  • Korai felügyeleti hatáskörök gyakorlása amennyiben nem teljesíti a bank a tőkekövetelményekre vonatkozó előírásokat
  • Jelentős pénzügyi helyzetromlás esetén rendkívüli ügyvezető kinevezése a bank élére

 

Szanálási hatáskörök és eszközök (amennyiben elkerülhetetlenné válik az csőd)

  • Az értékesíthető tevékenységek értékesítése
  • Hídbank intézmény közbeiktatása, amelynek részeként beazonosítják a bank jó eszközeit és létfontosságú funkciót, majd ezeket leválasztják és egy új bankhoz (hídbank) telepítik
  • Eszközelkülönítés alkalmazásával a bank rossz eszközeit egy eszközkezelő társaságra ruházzák át. Annak érdekében, hogy ezt az eszközt ne kizárólag mint állami támogatási eszközt alkalmazzák, a szabályozási keret előírja, hogy csak egy másik eszközzel (hídbank, tevékenység-értékesítés vagy adósság-leírás) együtt alkalmazható. Ezáltal szerkezetátalakítási feltétel is kapcsolható.
  • Hitelezői feltőkésítés esetében a bank feltőkésítésére a részvényesek kiszorításával vagy részesedésük felhígításával kerül sor, a hitelezői követeléseket pedig csökkentik vagy részvényekké alakítják át. Ily módon az az intézmény, amelyre nem sikerült magánszektorbeli felvásárlót találni, vagy amelynek feldarabolása nem megoldható, továbbra is nyújthatná az alapvető szolgáltatásokat anélkül, hogy közpénzből kellene feltőkésíteni.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!