Péntek este Matolcsy György beterjesztette Magyarország 2013-as központi költségvetés-tervezetét és a végrehajtását megalapozó törvénymódosításokat a parlament elé. Első blikkre két megállapítást tehettünk. Akárcsak idén és a korábbi években, jövőre is minden megtermelt 100 forintból 50-et elvisz az állam, és a maga osztja vissza kénye-kedvére (az ún. redisztribúció GDP-arányosan mindössze 0,4 százalékponttal csökken tavalyhoz képest).

Ugyanúgy, mint idén, a kiadáscsökkentés helyett jövőre is az adóemelés lesz hangsúlyos: a már meghirdetett adószerkezet-átalakítás keretében bevezetik a biztosítási adót, az energiacégek jövedelemadóját, a telefonadót, a pénzügyi tranzakciós illetéket, emelik a jövedéki adókat. Ellenben megmarad az eva, nem lesznek az áfának további kulcsai, mint ahogyan arról korábban szó volt. Viszont végigmegy a rendszeren az egykulcsos szja bevezetése és megszűnik a félszuperbruttó, az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó, összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés. A kormány várakozásai szerint az ideinél kevesebb bevétele lesz szja-ból, és ugyanannyit remél jövedéki adóból, mint ammenyit 2012-re belőtt. Áfafronton sem a fogyasztás élénküléséből számol a kormány több bevétellel, hanem a szigorúbb ellenőrzésnek köszönhetően. Az evából a magasabb kulcs miatt Matolcsyék szerint kevesebb jöhet be, itt a korábbi bevételek egy része a társaságiadó-bevételt növelheti.

MZI, Soós Lajos

Bankok megint célkeresztben

A jövő évi költségvetés egyértelmű vesztese az önkormányzati szféra: összesen közel 40 százalékkal kevesebb forrás marad náluk, döntően amiatt, mert számos feladat átkerül az önkormányzatoktól az államhoz. Azon belül is az egészségügyben folytatódik a forráskivonás, ami egyértelműen jelentős kapacitáscsökkentést (kórházi részlegek bezárása, ágyak megszüntetése stb.) feltételez, a gyógyszerkasszát pedig 61 milliárddal kurtítják meg.

Bár a péntek esti benyújtás miatt a büdzsé részletei a sajtóban még csak ezt követően fognak kibomlani, az látszik, hogy a kormány tényleg nem viccel a bankokkal. Mint ahogy az már a költségvetést bemutató Matolcsy György szavaiból kitetszett, a kormány minden előzetes feltételezésnél nagyobb terhet rakna a rájuk, illetve klienseikre. A költségvetésben benne maradt a bankadó (72 milliárd), a tranzakciós illetékből pedig az új típusú járadék bemutatásakor megadott 130 milliárd helyett több mint a dupláját, 283 milliárdot szednének be.

Orbán Viktor, majd Matolcsy György ugyan kijelentette, hogy a bankadó „idő előtti” megszüntetéséről  tárgyalásban vannak a bankok képviselőivel, de ez a módszer nagyon azokra a maffiafilmekre emlékeztet, amikor a keresztapa megbízottja odatartja a kést a kuncsaft nyakához, és azt mondja: beszélgessünk egyet. Az elemzők, számos közgazdász, de még Széles Gábor szerint is a kettő adó együtt nem megy. A Bankszövetség pedig ismét kénytelen volt rámutatni, hogy a kormány megint mást mond és mást cselekszik. Igaz: ilyen egyértelműen még sosem nyilatkoztak.

Görög kérdés

Miközben a közpénzből élő állami és önkormányzati intézményrendszer szolgái a költségvetés számait silabizálják majd, aggódó tekintetüket nyugodtan Görögországra vethetik. Mint ahogy arra a Költségvetési Tanács óvatos kritikája is utalt: a konjunkturális kockázatok miatt (és nyugodtan idevehetjük a görögöket és az euróválságot) további kiigazító lépések válhatnak szükségessé. Adott esetben már a benyújtást követő héten kiderülhet, hogy a görög krízis miatt egy-két dolgot újra kell tervezni. A büdzsé az uniós források lehívásának gyorsításával számol: idén 1400, jövőre 1600-1800 milliárd forint lehívását kellene biztosítania az intézményrendszernek. De mint arról a héten részletesen beszámoltunk, a kormányfő által elvárt sikerkritériumnak a megvalósítása (a lehívható források 95 százalékának a megszerzése) megbukik az intézményrendszeren.

AP / Petros Karadjias

A görögök vasárnap választanak. A képlet nem egyszerű: vagy nyernek a konzervatívok (Új Demokrácia), de akkor a görögöknek el kell foganiuk, amit Európa diktál (erre eddig nem voltak hajlandók) vagy győznek a baloldali radikálisok (Sziriza), és akkor Görögország a szabályozatlan államcsődöt, az euró elvesztését, európai léptékben pedig az euróövezet összeomlását kockáztatja. Ne feledjük, a háttérben ott figyel az eladósodott bankok miatt a spanyol vagy a magas államadósság miatt az olasz válság (és akkor olyan kisebb országokról ne is beszéljünk, mint Írország vagy Portugália).

Nagyon jól jönne tehát az EU–IMF-megállapodás, de ennek a kedvező hatásával a költségvetési törvénytervezet sem számol(hat még). A magyar költségvetés komolyan vehetőségét ugyanakkor valamelyest árnyalja, hogy például Lengyelországban a költségvetési törvényjavaslat elkészítését attól teszik függővé, hogyan alakul a görög és a spanyol helyzet. A jegybanktörvény körüli kormolás is közben tovább zajlik: pénteken Orbán és Varga Mihály főtárgyaló arról beszélt, hogy az IMF és az EKB által vitatott több pontot (monetáris tanács bővítése, harmadik alelnök) nem biztos, hogy meg kell változtatni, elég lehet garanciákat adni, hogy a jelenlegi jegybankelnök alatt nem él a kormány a törvényi felhatalmazással (amit a hétvégi Népszabadság az IMF puhulásának értékelt). Ugyanakkor Rogán Antal még a hét közepén is úgy nyilatkozott, hogy a kabinet hajlandó visszavonni a beterjesztett szöveget, és újat benyújtani, csak hogy az EKB és az IMF igényeit az ügyben kielégítsék.

Jöhet a dugódíj

A héten a parlament elé került a fővárosi dugódíj bevezetését megalapozó salátatörvény, amely megteremtené a kapcsolódó rendeletalkotási jogot a fővárosi képviselő-testület számára. A dugódíj bevezetése feltétele volt a 4-es metró uniós támogatásának, a díjköteles zóna a Hungária körút Margit körúton belüli részre vonatkozna, de vizsgálják a kiskörúton belüli díjövezet felállítását is. A dugódíjból parkoló- és kerékpárút-hálózat, valamit a közösségi közlekedés fejlesztésére fordíthatna a főváros – szakértők szerint alsó hangon is 300 milliárdba kerülne, ha a BKV buszágazata a jelenlegi kapacitásai mellett működne tovább, csak egy megújult flottával. A Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) egyelőre még csak a BKV-val és egy volt BKV-s alvállalkozóval van közszolgáltatói szerződése: kitisztul a kép, ha látszani fog, kikkel bonyolítaná le a BKK a fővárosi buszos közösségi közlekedést, és ezen területen milyen széles lesz az EU-tól elvárt piacnyitás.

Túry Gergely

Volt még néhány zajos hír a héten: így például eldőlt, hogy miközben Lázár János polgármester megy (kormányzati pozíciót vállalt), a devizahitel marad Hódmezővásárhelyen (a hatalmas adóssághegyet görgető város a hitelei átstrukturálását követően is devizában adósodik el).  Immár jogerős ítélet is szól arról is, hogy semmis a King’s City turisztikai beruházáshoz kapcsolódó sukorói telekcsere-szerződés. Ezen kívül beszámoltunk arról is, hogy a távközlési adó érvényesítése miatt az ügyfelekkel kötött szerződések is 15 napig felmondhatókká váltak, és hogy most anélkül is el lehet érni a jelenleginél kedvezőbb feltételeket is a szolgáltatónál, hogy elhagynánk a céget. A Vodafone sajátosan védekezett a helyzet ellen: díjfizetési fenyegetéssel próbálta elijeszetni a felmondási jogot gyakorolni akaró ügyfeleit. Mint kiderítettük, ennek az időszaknak a kezelésére a telekomcégek nem ismernek jó megoldást. Próbálják csendben túlélni.