Moscovici elmondta, hogy a deficit csökkentését a kormány elsősorban adóbevételekkel képzeli el. Ennek érdekében a személyi jövedelemadó és a társasági adó reformjára készül, amely ősztől lép majd életbe. Ezenkívül megtakarítási intézkedések is várhatók.

Azt viszont visszautasította, hogy megszorításokra készülne a kormány. "A megszorítás gondolatát is visszautasítom ebben az országban. A középosztályhoz nem akarunk hozzányúlni. Meg akarjuk őrizni a fogyasztási dinamizmust, mert nem szabad olyan költségvetési politikát elindítani, amelyet aztán olyan politikai követ, amely megtöri a gazdaság mozgását, a fogyasztást és a termelést" - fogalmazott Moscovici.  

A francia kormány azt vállalta, hogy a tavalyi 5,2 százalékos deficit után az idén 4,2 százalékra, jövőre pedig 3 százalékra viszi le a GDP-arányos államháztartási hiányt. Francois Hollande államfő az egyensúlyt 2017-re ígérte.

A köztársasági elnök múlt pénteken Rómában szintén úgy fogalmazott, hogy "a következő napokban és hetekben elindítandó intézkedések nem fogják érinteni a középosztályt". Hollande azok "patriotizmusára" számít a költségvetés rendbetételében, akik "a legtöbb adókedvezményt kapták eddig, de nem a megbüntetésükről van szó, csak most mindenkire szükség van" - mondta az államfő.

A múlt héten már kiszivárgott egy új, 3 százalékos osztalékadó bevezetésének a terve, amelyből évi 800 millió eurós bevételt remél a kormány. Ezt az új adónemet a részvényeseinek osztalékot osztó vállalatoknak és nem a részvényeseknek kellene fizetniük. Az intézkedéssel osztalékfizetés helyett befektetésre kívánja ösztönözni a vállalatokat az új szocialista kormány.

A Le Monde című napilap értesülése szerint az új kormány egyebek mellett eltörölné Nicolas Sarkozy előző elnök egyik legfőbb örökségét: a túlórapénz adó- és járulékmentességét. A személyi jövedelemadóban pedig két új adósávot tervez 2013-tól. Az évi 150 ezer euró felett keresők ezentúl 45 százalék adót fizetnének a jelenlegi 41 helyett. A nemzetközileg is nagy visszhangot kapott javaslat szerint pedig 75 százalékos adót vetne ki minden, évi egymillió eurónál többet kereső jövedelmének az egymillió euró feletti részére. Ez a pár ezer szupergazdagot érintő intézkedés megközelítőleg ötven százalékos személyi jövedelemadót jelentene számukra.