Korlátlan tranzakciós adótól féltette a gazdaságot Simor

A levelet csütörtökön tették közzé a jegybank honlapján, de a parlament még hétfőn módosította az ide kapcsolódó tervezetet. Simor András korábban a főbb veszélyek között említette, hogy a cégek az új teher miatt külföldre vihetik pénzforgalmuk egy részét.

Az MNB elnöke szerint az illetékkel járó torzító hatás komoly növekedési, pénzügyi stabilitási és fiskális kockázatot okozhat. Simor András nemzetközi tapasztalatokra és a jegybank számításaira hivatkozva június végi levelében azt írta: nem várható számottevő reakció a pénzforgalom szereplőitől, ha az illetéket alacsony, pár ezer forintos felső korláttal vezetik be.

Egy ennél magasabb korlát viszont az adó elkerülésére ösztönözhet, a felső korlát nélküli bevezetés pedig erőteljesen torzíthatja a gazdasági szerkezetet – vélte Simor.

Utóbbi esetben a jegybankelnök szerint az itthoni nagyvállalatok külföldre terelhetik pénzforgalmuk jelentős részét, valamint az eddiginél több készpénzt használhatnak, ami miatt erősödhet a feketegazdaság. Ha külföldre viszik a pénzforgalmat, csökken az illeték alapja, kevesebb pénz folyhat be a magyar költségvetésbe.

Simor András levélben azt is írta: a felső korlát nélküli pénzügyi tranzakciós illeték hozzájárulhat a hazai pénzügyi piacok sorvadásához, megemelheti az éven belüli futamidejű eszközöktől elvárt hozamszintet, és arra ösztönöz, hogy külföldre vigyék az értékpapír-kereskedést is.

Hiába van meg a szándék arra, hogy mentesítenék az új teher alól a bankközi tranzakciókat és az értékpapír-műveletekhez kapcsolódó átutalásokat, ez szerinte a mostani törvényjavaslat szövegéből nem derül ki – tette hozzá.

Az illeték emellett újabb jövedelmet von el a bankoktól, mert a külföldre menekülés miatt a pénzintézetek díj- és járulékbevételtől esnek el. A gazdaság várható növekedési potenciálját ugyancsak rontja az adó – tette hozzá.

A tranzakciós adó felső korlát nélküli verziója már biztosan nem valósul meg, az Országgyűlés hétfőn megszavazta ugyanis azt a bizottsági módosító indítványt, amelyben az illeték felső határát fizetési műveletenként legfeljebb hatezer forintban jelölték meg.

Ha azonban az illeték alanya az MNB vagy az államkincstár, akkor az adó mértéke az illetékalap egy ezreléke, felső korlát nélkül. Kivétel, hogy egynapos jegybanki betét elhelyezésekor az illeték mértéke 0,01 százalék.

Ugyancsak ebben a módosító indítványban szerepelt, hogy a tranzakciós adóra kötelezettek körébe az MNB-t is bevonnák.

Az MNB elnöke július 3-án újabb levelet írt az ügyben, méghozzá Matolcsy György gazdasági miniszternek, és ebben a tranzakciós illeték jegybankra vonatkozó részéről fejtette ki véleményét. Ezt a levelet ugyancsak csütörtökön hozták nyilvánosságra a jegybank honlapján.