A jelentés ugyanakkor elismeri Mario Monti miniszterelnöknek a gazdaság talpra állítása érdekében tett erőfeszítéseit. A nyugdíjreformot, a szolgáltatási szektor deregulációját, a munkaerő-piaci reformot és a kiadások csökkentését jó irányba tett lépéseknek nevezi a washingtoni székhelyű szervezet. Az IMF jelentése szerint viszont ennél többre van szükség, hogy az olasz gazdaság kitörjön az alacsony növekedés és magas adósság spiráljából.

Az IMF arra számít, hogy a gazdaság a jövő év elején a kivitel növekedésével lendületet vehet, de jelezte: jelentősebb reformok nélkül Olaszország gazdasági növekedése az eurózóna többi országáé alatt marad. "Ennek a folyamatnak folytatódnia kell, méghozzá erőteljesen, gyorsan és hatékonyan, csak úgy sikerülhet" - jelentette ki Kenneth Kang, az IMF olaszországi misszióvezetője.

A makrogazdasági mutatókat tekintve az IMF számításai szerint az olasz gazdaság az idén 1,9 százalékkal, jövőre pedig 0,3 százalékkal zsugorodik, az államadósság a hazai össztermék 125,8 százalékára hízik, az államháztartás hiánya pedig a GDP 2,6 százalékára csökken. Az IMF úgy véli, az olasz államadósság 2013-ban a GDP 126,4 százalékán tetőzik, majd 2017-re annak 119 százalékára csökken. 

A jelentés kiemeli, hogy a Monti-kormány kiadáscsökkentő intézkedéseinek köszönhetően az olasz államháztartás kamatfizetés nélkül számított elsődleges egyenlege jövőre a GDP 4 százalékának megfelelő többletet mutat majd, ami az egész euróövezet legmagasabb, legjobb adata. 

A szervezet a kiadások és középtávon az adók csökkentését javasolja a római kormánynak, valamint a munkaerőpiac szerkezeti átalakítását, az üzleti jogi környezet és a szolgáltató szektor versenyképességének javítását.

Mario Monti választások nélkül került az olasz kormány élére, mandátuma jövő tavasszal jár le, és kedden megerősítette, hogy nem kíván ringbe szállni a kormányfői posztért. Az olasz pártok pedig világossá tették: nem is szeretnék, hogy Monti jövőre miniszterelnök-jelölt legyen.

Mario Monti szerint ugyanakkor a jövőt illető bizonytalanság, az, hogy nem tudni, ki követi őt a kormányfői székben, tetézi Olaszország gazdasági problémáit. Úgy véli, ez a politikai kockázat távol tartja a külföldi befektetőket Olaszországtól, és ahhoz is hozzájárul, hogy az olasz hosszú lejáratú államkötvényekre az államnak továbbra is 5,5-6 százalékos hozamot kell fizetnie, ami az egyik legmagasabb az eurózónában.

Erre válaszul Giorgio Napolitano olasz államfő azzal igyekezett megnyugtatni a piacokat, hogy az olasz pártok vezetői a Mario Monti által kijelölt úton vezetik majd tovább Olaszországot.