Nem rajongott a piac a monetáris tanács keddi döntéséért, amely révén 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot. Kora délután a forint hirtelen több mint egy százalékot gyengült a hírre, és hasonló negatív reakciókról tanúskodik több elemzői kommentár is. A meglepő lépést a kormány által delegált négy külső monetáris tanácstag puccsaként kommentálta Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piaci elemzője. Már régóta vártuk, hogy a kamatvágásra hajló, növekedést szem előtt tartó külső tanácstagok, amint alkalmuk adódik, akcióba lépnek és kamatot csökkentenek – írta a közgazdász.

Az elemző szerint a - Simor András jegybankelnök megfogalmazása szerint - szoros többséggel meghozott döntés arra utal, hogy 4:3 arányban alakultak a szavazatok a héttagú tanácsban, és a belső, kamattartás mellett szavazó tagok maradtak kisebbségben. Peter Attard Montalto ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a pontos szavazati arányokat az ülés jegyzőkönyvéből tudhatjuk majd meg (ezt szeptember 12-én publikálja az MNB).   

Politikai szálak

A Nomura közgazdásza úgy véli, a külső tagok kinevezésük óta aszerint a politikai elvárás szerint tevékenykednek, hogy az első adandó alkalommal vágjanak kamatot, és a kormány - írja az elemző - makrogazdasági előítéleteik alapján jelölte őket arra a munkára, amit most végeznek el. Bár a külső tagok sokkal inkább növekedés, mint inflációközpontúak, Montalto szerint figyelemmel kísérik a piaci reakciókat, ezért döntöttek csak egy enyhe, 25 bázispontos vágás mellett. Ez azonban megnyitja az utat a további enyhe kamatcsökkentés felé, így akár már a következő, szeptemberi kamatdöntő ülésen is lehet egy újabb vágás. Az elemzőház előrejelzésében 2013 első negyedévének végére 5 százalékos lesz a magyar alapkamat, idén év végén pedig 5,5 százalékos.  

Gyenge indoklás

A Nomura közgazdásza szerint a monetáris tanács meglepően szűkszavúan indokolta a döntést, ugyanis mindössze arra hivatkozott, hogy a kamatvágás másodkörös hatásainak alacsony a kockázata a tartósan gyenge belföldi kereslet és a laza munkaerőpiaci feltételek mellett. Emellett a tanács indoklásában hivatkozik a recesszióra is. A Nomura elemzője ugyanakkor megjegyzi, hogy ezek nem új megállapítások, és a tanács korábban is recesszióra számított. A monetáris tanács közleménye szerint a hazai kockázati megítélés tovább javult, ugyanakkor a javulás elsősorban külső tényezőkre vezethető vissza, ami így a szakértő szerint szintén nem adott okot a kamatvágásra.

Ugyanakkor az elemző szerint a tanács lépése nem nagy meglepetés, ugyanis a korai (az IMF-fel történő megállapodást megelőző) kamatvágás kockázatát már tavasz óta hangsúlyozta a Nomura, és erre utaltak a legutóbbi kamatdöntő ülés megbillent szavazati arányai is.  

Korai a vágás

Hasonlóan indokolatlannak, korainak vagy kockázatosnak minősítették a döntést más külföldi elemzők is. A kamatvágás korai volt például a Nordea elemzője, Aurelija Augulyte szerint, aki kiemelte a magas magyar inflációt és az EU-IMF megállapodással kapcsolatos bizonytalanságokat. William Jackson, a Capital Economics londoni elemzője szerint az MNB teszteli a piacot a kamatvágással, és ugyancsak kitért a belső és a külső tanácstagok közötti ellentétekre.

Simor András jegybankelnök és munkatársai most sokkal jobban tartanak a recessziótól, mint a forint gyengülésétől – állapítja meg a Financial Times Beyonbrics című blogja, amely egyúttal figyelmeztet: a befektetők szoros figyelemmel követik az euróválságot és Magyarország tárgyalásait az EU-IMF-párossal. A blog felidézi azt is, hogy az ország év elején a valutaválság közelébe sodródott, ami ismét megtörténhet, ha az EU vagy a magyar kormány ismét lebecsüli a piacokat.