Szeptember 30-ával lezárul egy szakasz a magyar kereskedelemfejlesztés és befektetésösztönzésben. Hivatalosan is megszűnik az egyébként már tavaly január óta csak vegetáló, pontosabban saját megszűnésén dolgozó Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt (ITD Hungary).

A több mint másfél éves vergődésre a hivatalos indoklás szerint azért volt szükség, mert számos olyan ügye volt az ITD-nek folyamatban (köztük uniós pályázat is), amelyek kifuttatásához, illetve lezárásához sok idő kellett. „Az elmúlt időszakban az ITD sok munkát végzett el. Eleget tett minden törvényes kötelezettségnek, lezárt minden folyamatban lévő projektet, szerződést, természetesen messzemenően ügyelve a költséghatékonyságra. Átadott minden odarendelt feladatot, dokumentumot a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnak (HITA).. Abszolválta az RFH-ba (lásd erről keretes írásunk - szerk) beolvadáshoz szükséges összes teendőt” – válaszolta kérdéseinkre Nyiri János, a tulajdonosi jogokat gyakorló MFB szóvivője.

Matolcsy: végül rátette a kezét

MTI / Kollányi Péter

Tavaly febuárban a HVG hetilapnak még ugyanő azt mondta, hogy „ha a folyamatban lévő projekteket nem zárják le szakszerűen, és a szerződéses kötelezettségeket nem teljesítik, akár 3,6 milliárd forintnyi veszteség érte volna a magyar államot”. A mostani, utolsó lépés már csak néhány embert érint: az ITD utolsó mohikánjainak tekinthető 12 munkavállaló közül – jelen állás szerint – öten lépnek be az RFH-ba, a többiek munkaviszonya a beolvadás dátumával megszűnik. Fénykorában az ITD Hungarynél egyébként mintegy 250 szakember dolgozott.

Sokkal érdekesebb, hogy mennyibe került összesen a "költséghatékonyságot maximálisan figyelembe vevő" beolvadás: csak 2011-ben körülbelül1,3 milliárd forintot költött üzemeltetési, bér- és 2010-ből átcsoportosított szállítói kötelezettségei teljesítésére. Idén pedig 98 millió forintos költségvetési bevétel mellett még  uniós pénzekből, valamint az MFB - költségvetésen kívüli - támogatásából élhetett. (Az ITD 2010-ben az uniós gazdaságfejlesztési operatív program pályázataiból 1,44 milliárd forintnak volt a gazdája.) 

Az okok nem ismertek

Szakmai berkekben máig érthetetlennek tartják az ITD Hungary megszüntetését, illetve a nem utódszervezetként kijelölt, ám a feladatokat átvevő Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) létrehozását eredményező kormányzati döntést. A közel húsz évig működött állami ügynökséget idehaza és a nemzetközi színtéren is jól ismerték.

Ugyanúgy a hazai kis- és középvállalati exportőri kör segítése, illetve a külföldi befektetések becsalogatása volt a feladata, mint a kijelölt pótintézménynek - csak azt fel kellett állítani, meg kellett szervezni, el kellett kezdeni működtetni és meg kellett ismertetni minden potenciális ügyféllel. Habár tény, hogy a HITA mintegy száz fővel kisebb apparátussal dolgozik, mint az ITD tette csúcsidőben, de egy sor olyan feladatot nem is kell ellátnia, amelyet az ITD-nek, mint Zrt.-nek el kellett - lévén a Nemzetgazdasági MInisztérium egyik hivatala. Megtakarítást komolyabb nadrágszíjmeghúzással az előző szervezetnél is el lehetett volna érni. Ha akarták volna.

Ám minden bizonnyal nem akarták. A kormányváltás után ugyanis az ITD-t – mindenki legnagyobb megdöbbenésére – nem ahhoz a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz sorolták be, amelyhez az egész külgazdaság témája került, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, mégpedig azzal a magyarázattal, hogy az NFM-hez tartozik az MFB, miként az e tevékenységet kiegészítő Eximbank, Mehib és Corvinus is. De nem csak ezt kapta meg az NFM: a befektetésösztönzésre és a kereskedelemfejlesztésre nevesített költségvetési forrásokat is a két tárca között osztották meg.

Fellegi: mielőtt végleg elment

MTI / Soós Lajos

Ez a helyzet a szereplők legszorosabb együttműködését feltételezte, ám ez messze nem volt zökkenőmentes. Információink szerint a 2010 júliusában végbement viharos menedzsmentváltásnak is voltaképp tárcaközi villongások voltak a hátterében.  Az NGM-nek, mint a szakmai irányítást végző tárcának már megvolt a kiszemelt és szóban felkért jelöltje az ITD vezetői posztjára, ám az NFM emberei egy júliusi reggelen „megszállták” az Andrássy úti székházat, maradásra késztették a bent lévő dolgozókat, akiknek ideiglenesen még a kommunikációs lehetőségeiket is megszűntették a külvilággal, majd beültették a vezetői székekbe saját embereiket.

Egyébként nem csak az ITD Hungary-nél ment így végbe a menedzsmentváltás, hanem egy sor más, a vagyontörvény módosítása nyomán az MFB-hez sorolt cégnél. 44 állami tulajdonú vállalat felett kapta meg a fejlesztési bank a tulajdonosi jogok gyakorlásának a jogát, közülük 42 felett közvetlen irányításiakat. Két kivétellel az összes társaságnál egy hónap leforgása alatt - három hullámban - vezetőcserét hajtottak végre.

Aztán jött a koncepcióváltás: a Matolcsy-tárca kapott egy saját zöldmezős külgazdasági hivatalt, a Fellegi-féle minisztérium pedig megkapta a likvidációs parancsot saját cége bezárására. Az átállás sem volt zökkenőmentes: a szakemberek egy része számára ez a váltást csak le kellett papírozni, ám az például nem volt pontosan rögzítve, hogy milyen anyagokat vihetnek magukkal (előkészületben lévő ügyekkel kapcsolatos dokumentumok stb), vagy hogy milyen eszközök kerülnek át az új hivatalba.. Mára tehát sikerült mindent rendezni, pénzeket átirányítani - és elkölteni.